3 °C
Bár az utóbbi években valóban nőtt a menekültek száma, mivel a népesség száma is növekedett, arányaiban stabil maradt a migránsok hányada - mondta Melegh Attila szociológus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
"Ma a világon körülbelül 18 millió menekült ember van, de ez a szám nem a történelmi rekord. Tehát népesség-arányosan a '80-as évek végi, '90-es évek eleji menekültválság nagyobb volt a mostaninál. Amit ma látunk, azt nem szabad úgy képzelni, hogy ez se előtte, se utána nem történt meg, illetve nem fog megtörténni" - fogalmazott a szakember.
Melegh Attila kitért arra is, hogy a Magyarországra érkező illegális határátkelők közül sokan vélhetően a tehetősebb rétegekből származnak, hiszen több millió forintba kerülhet az az Ázsiában kezdett út, amelynek során átlépik a magyar határt is.
"A menekültek jelentős része szegényebb ember, de ők általában a környező országokba mennek. Tehát van egy szelekciós hatás, ami abba az irányba mutat, hogy mégiscsak relatíve jobb módú emberek azok, akik elérik Európát" - magyarázta.
Melegh Attila aláhúzta, hogy ettől függetlenül Magyarországra is érkeznek más társadalmi rétegekből származó emberek, pontos arányukat azonban nem lehet tudni, hisz nincsenek meg az ennek felméréséhez szükséges adatok.
A szociológus felhívta a figyelmet arra, hogy nem véletlenül reagált érzékenyen a magyar társadalom a témára. A kormány plakátkampánya nagyban befolyásolta a migránsokról alkotott képet, a munkahelyek kérdésére a társadalom érzékenyen reagált, a témát pedig sokkal körültekintőbben lett volna célszerű bemutatni.
"A rendszerváltással lezajlott társadalmi folyamatok nagyon kompetitív helyzetbe hozták az embereket. Magyarország anno elveszített másfél millió munkahelyet, tulajdonképpen nagyon nehéz munkaerőpiaci helyzet van. Itt az emberek - sok mérésből tudjuk - különösen idegesek a munkahely elvesztése miatt, ezt különösen nagy problémának tekintik. Ha előáll egy kormány, amelyik azt mondja, ettől kell félned, és én mint kormány mondom ezt neked, akkor nem lepődök meg, ha az emberek különösen idegesek. Ötvenhárom migrációval foglalkozó kutató április végén leírta és elküldte a kormánynak, hogy ennek nagyon rossz következményei lehetnek. A hírek - például Martonfa - azt mutatják, hogy az alapvető tevékenységet nehéz lesz majd elvégezni, mert olyan hangulat alakult ki, hogy nem lesz olyan polgármester, aki azt mondja, ez rendben van. Ezekkel a folyamatokkal nagyon kell vigyázni, csínján kell velük bánni, mert ha elszaladnak a dolgok, utána nagyon nincsen abból visszaút és annak nehéz és komoly következményei lehetnek" - fejtette ki a kutató.
Melegh Attila arról is beszélt, hogy ebből a szempontból szerinte miért rendkívül problematikus a magyar társadalomtudományi képzés.
"Hatszázharmincöt kurzust kódoltunk és néztük meg, hogy mi a kép: nagyon keveset tanítunk, nagyon hierarchikusan, tehát felsőbbrendűségi pozícióból, rendkívül szűkös tudást adunk, a világ 85-90 százalékáról alapjában véve nem is akarunk tudomást venni. Ez óriási hiba, mert innentől kezdve ha jönnek emberek a világ különböző részeiről, akkor ezek pomogácsok: furcsa szörnyek, mert nincs iskolai képzés, ami arra vonatkozna, hogy tessék elgondolkozni Szíriáról, Líbiáról vagy Afganisztánról olyan szinten, mint ahogy elgondolkozunk európai államokról" - fogalmazott a tudományos főmunkatárs.
Hanganyag: Kocsonya Zoltán, Sigmond Árpád, Farkas Dávid
