Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.18
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Kovács Zoltán: gőzerővel épül a határkerítés

Idén eddig 107 ezer illegális határátlépő érkezett Magyarországra - jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő, hozzátéve: az ideiglenes határzár építése az augusztus 31-ei határidőnek megfelelően zajlik. Azt is jelezte, Magyarország kormánya nem szeretne arra berendezkedni, hogy emberek százai életvitelszerűen tartózkodnak közterületen. Ezért elkerülhetetlen az átmeneti szállások bővítése.

"Jelenleg 364 katona, illetve 112 közfoglalkoztatott dolgozik a déli biztonsági határzár építésén. 13 munkacsoportban folyik a munka, tehát különböző szakaszokon, illetve különböző formákban épül a déli biztonsági határzár, amely biztosítja, hogy augusztus végéig a 175 kilométeres szakaszon fizikai értelemben meg tudjuk akadályozni az illegális migránsok határon történő átlépését" - közölte.

Kovács Zoltán elmondta: az eredetileg tervezett 6,5 milliárd forint helyett az ideiglenes határzár kiépítése várhatóan 3 milliárd forinttal többe, összesen 9,5-10 milliárd forintba kerül majd. Ezt a kormány által biztosított 22 milliárd forintos keretből fizetik majd.

A kormányszóvivő hangsúlyozta: elkerülhetetlen az átmeneti szállások bővítése.

"A két helyszín kijelölésére a legjobb szakmai és más szempontok alapján került sor, és nagyon fontos hangsúlyozni, hogy mind Martonfán, mind pedig Sormáson lakott területen kívül, a közigazgatási területen kívüli helyszínekről van szó" - közölte.

Kovács Zoltán szerint ezek a szállások az uniós előírásoknak megfelelően őrzött, de nem zárt létesítmények lesznek, onnan tehát szabad lesz a kijárás. A kormányszóvivő hozzátette: a kormány ezen szeretne szigorítani a lehetséges keretek között.

"A kormány természetesen minden biztonsági garanciát, közbiztonsági, közegészségügyi, az egyéb aggodalmakra szóló garanciát megad ezeknek a településeknek illetve az érintett környezetnek arra, hogy ott atrocitások, olyan típusú cselekmény ne történhessen, ami zavarná az ott élők nyugalmát" - hangsúlyozta. 

Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta: a befogadótáborok építésénél nem tud magáncégek bevonásáról.

"Természetesen annak megfelelően kerülnek kialakításra, hogy milyen időjárási és éghajlati viszonyok uralkodnak. Azt mindnyájan tudjuk, hogy az ősz ,illetve a tél közeledtével ez számos újabb kérdést fog felvetni" - fűzte hozzá.

Kovács Zoltán hangsúlyozta: a bevándorlóknál mindig fenn áll a közegészségügyi veszély kérdése, mert ahonnan jönnek, ott nincsenek olyan oltások, mint Magyarországon.

"Magyarország kormánya nem szeretne arra berendezkedni, hogy emberek százai életvitelszerűen tartózkodnak közterületen. Ezeknek az embereknek nem lenne szabad ott lenni. Az ő dolguk az lenne, hogy a regisztrációt követően a számukra kijelölt helyet, ideiglenes befogadóállomást illetve tábort érjék el, és várják meg, amíg a sorsukról intézkednek. Nem ezt teszik. Sokszor napokig vannak olyan körülmények között, amit semmi nem indokol, és ez egy olyan körülmény, ami azt mutatja, ami az illegális határátlépésnél is történik, hogy semmibe veszik a jelenlegi magyar törvényeket, intézkedéseket, tehát nem tartják be az eljárásokat, amiket be kellene tartaniuk" - magyarázta.  

Kovács Zoltán hozzátette: a vasútállomásokon és aluljárókban kialakult helyzet közegészségügyi veszélyforrást is jelent.

Hanganyag: Domanits András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×