A családi csődvédelemről szóló törvény a második esélyt biztosítja a rászorulók számára, célja az adósok fizetőképességének helyreállítása - fogalmazott Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a tervezet ismertetésekor. Aki az elképzelés értelmében él az csődvédelem adta - önkéntesen kezdeményezhető - lehetőséggel, első körben önállóan tárgyalhat a hitelezőkkel egy egyezség érdekében, ha viszont nem jön létre megállapodás, a bíróság határozhat meg az adós számára egy ötéves törlesztési tervet, ám erre az időre leállnak a vele szemben indított végrehajtási eljárások és újat sem lehet indítani, hitelezői csak az eljárás keretében érvényesíthetik követeléseiket. Harrach Pétert hallják.
"Részletes fizetési moratóriumot tartalmaz ez az eljárás és ami talán a legfontosabb, hogy az 5 éves futamidő végén egy komoly összeg elengedésre kerülhet, ez kivéve a jelzáloghitellel érintett ingatlant, a többi esetben akár a 60 százalékig elmehet."
Az adósnak azonban őszintén fel kell tárnia pénzügyi helyzetét, majd fegyelmezetten együtt kell működnie az állammal és hitelezőivel - hangsúlyozta Harrach Péter. Az eljárást feltétele, hogy az adós vagyona kisebb legyen mint 90 napja lejárt adóssága.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az elmondottakat azzal egészítette ki, hogy a javaslatot részletes előkészítés előzte meg, elkészítésekor összesen tizenegy európai ország példája állt mintaként.
"Pontosan azért, hogy a bíróságokon az ügyteher arányosabban oszoljon el, ezért az első ütemben a leginkább kritikus helyzetben levők számára tud segíteni ez a törvényjavaslat, majd, hogyha ez az időszak lezárult, akkor nyílik ki mindenki más számára is a családi csődvédelem lehetősége."
Azon adósok ellen, akik megszegik a megállapodást, folytathatók a kényszerintézkedések, sőt, azok ellen, aki jelentős mértékben tévesztették meg hitelezőiket büntető eljárást is indíthatnak.
Az MSZP, a Jobbik és az LMP sem elégedett a KDNP családi csődvédelemről szóló javaslatával.
Az MSZP már 2010-ben szorgalmazta az egyéni csődvédelmet - mondta a szocialista Burány Sándor, aki támogathatónak látta a KDNP javaslatát, mert segíthet a bajba jutott hitelesek azon részén, akiknek még van jövedelmük.
"Ez a csődeljárás, ez a csődvédelem, pontosan azokra a szituációkra vonatkozik, mikor még van remény visszafizetni a hiteleket. Ha egy család fenntartói elveszítik az állásukat például és megszűnik a jövedelmük, akkor ott nincs miből visszafizetni, ott nem lehet semmilyen átütemezéssel segíteni azon a helyzeten, hogy semmilyen jövedelme nincs a családnak."
A jobbikos Z. Kárpát Dániel szintén úgy vélte, hogy a KDNP javaslata csak a bajba jutottak egy szűk körén segíthet, ám álláspontja szerint az öt éves törlesztési periódus végén az adósokat teljes tartozásuktól meg kellene szabadítani.
"Nem szabad beleszólni abba, hogy a gyereknek juthat-e tandíjra vagy az idős családtagnak gyógykezelésre, hanem egy ingyenesen kirendelt, jogvégzett családsegítőt kell odaküldeni, aki segít tárgyalni a hitelező bankkal, pénzintézettel, elérni egy új megállapodást, amit a pénzügyi szeméttől és az indokolatlan áthárításoktól megtisztítunk, a család törlesztőképességéhez illesztve mindezt persze."
Az LMP elvben támogatja a családi csődvédelmet, ám várja a javaslat részleteit - mondta Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési képviselője.
"Viszont tartunk attól - mivel a számokat még nem ismerjük -, hogy megint csak a jobb módúaknak vagy a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek jelent majd ez megoldást és valóban a szegény embereket megint csak bajban hagyja."
Schmuck Erzsébet úgy vélte: nem mindegy, hogy adósságuk mekkora hányadától szabadulhatnak meg az eljárás végén az adósok és mindez milyen áldozatokat követel meg tőlük.
Hanganyag: Sigmond Árpád




