Infostart.hu
eur:
364.84
usd:
331.47
bux:
146751.81
2026. november 16. hétfő Ödön

Reagált a Miniszterelnökség a felcsúti kisvasút ügyre

Másfél oldalas közleményt adott ki a Miniszterelnökség, amellyel az elmúlt évekbeli hasonló fejlesztésekkel igyekszik alátámasztani a 600 millió forintos turisztikai célú felcsúti kisvasút projekt fejlesztéspolitikai hátterét. A tárca hangsúlyozza, hogy "a felcsúti kisvasúttal kapcsolatban a híresztelésekkel ellentétben ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban".

Korábban összesen 6,1 milliárd forinttal emelte meg Regionális Operatív Programok 21 prioritásának forráskeretét egy kormányhatározat, amelybe beleírták azt is, hogy a marketingterv hiányosságai ellenére megkapta a kormány jóváhagyását a Felcsút és Alcsútdoboz közötti kisvasút-fejlesztés. A kiemeltté minősített 600 millió forintos vasútvonal fejlesztési projekt döntő részben uniós forrásból valósulhat meg.

Lapértesülés szerint, bár még alá sem írták a 600 milliós felcsúti kisvasút turisztikai célú fejlesztésével kapcsolatos EU-projekt támogatási szerződését, de azt már vizsgálni kezdte Brüsszel - mondták el az Európai Bizottság regionális politikáért felelős sajtóképviseletén a Figyelőnek.

A vizsgálat oka, hogy a pályázati kiíráshoz például a megvalósíthatósági tanulmányt is mellékelni kell, illetve a lap szerint a vasút forgalmával kapcsolatos előrejelzések igencsak túlzók, így ezek is szemet szúrhattak és emiatt lehet, hogy nem is kap pénzt a projekt.

A Miniszterelnökség "Nem öncélú turisztikai fejlesztés a felcsúti kisvasút" cím közleményében azt írja:

A mindenkori kormányok számára mindig is kiemelt terület volt a turisztikai ágazat, hiszen magas a szektor foglalkoztatási potenciálja. Körülbelül 200 ezer család közvetlen megélhetését biztosítja, és hozzájárulása az ország GDP-hez sem elhanyagolható (mintegy 10%). A turisztikai fejlesztések között már korábban is számos esetben helyet kaptak a felcsúti kisvasút fejlesztéséhez hasonló beruházások. Ilyen fejlesztésként indult Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008 júniusában tett bejelentése nyomán a Szob-Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállításának második üteme is. Magyarországon 21 kisvasút közlekedik, összesen 380 km hosszan. A legrégebbi a "Zsuzsi" kisvasút (133 éve üzemel).

2007 óta 900-nál is több kiemelt eljárás keretében kiválasztott projekt megvalósítása indult meg, összesen 4000 milliárd Ft-ot meghaladó támogatási összeggel. Ezek között meghatározóak voltak a közlekedési projektek (mintegy 2800 Mrd Ft). A Közép-Dunántúli régió mellett a Közép-Magyarországi, az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban is valósult már meg kisvasút-fejlesztés uniós támogatással.

A 2007-2013-as programozási időszaknak 6 hasonló pályázata volt, amelyek jó része még a 2010 előtti kormányzat döntésének köszönhetően kapott támogatást:

"Márianosztra - Nagyirtás közötti kisvasút turisztikai célú helyreállítása" (600 millió Ft),
"A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút fejlesztése" (379 964 578 Ft),
"A Lillafüredi Állami Erdei Vasút ökoturisztikai fejlesztése" (206 170 555 Ft),
"Kisvasutak turisztikai célú fejlesztése a Börzsönyben"(286 825 252 Ft),
"Értékek találkozása" - "ZSUZSI" Vasúttal a természetbe" (392 890 015 Ft),
"Daruvonulás Hortobágyon" A Hortobágy-halastavi kisvasút továbbfeljesztése és új ökoturisztikai attrakciók létrehozása" (286 825 252 Ft).

A felcsúti kisvasút-fejlesztés illeszkedik ebbe a koncepcióba. A fejlesztést lehetővé tevő pályázati felhívás célrendszere teljes egészében összecseng a korábbi, hasonló pályázati kiírásokkal. Tehát nem öncélú turisztikai fejlesztésről van szó. Ellenkezőleg, inkább elvárás, hogy a projekt a régió meglevő turisztikai adottságaival összhangban, azokra építve valósuljon meg. A felcsúti kisvasút nem új nyomvonalon valósul meg, hiszen a terület egy részén korábban is volt vasútvonal.

A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve a turisták igényeihez kapcsolódva innovatív, magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása.

A felcsúti kisvasúttal kapcsolatban a híresztelésekkel ellentétben ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban.
A jövőben nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is egyre erősödő hangsúlyt kapnak a környezetbarát közlekedési módok, melyekkel egészségesebb élet és fenntartható fejlődés biztosítható. Valós alternatívát a vasútfejlesztéssel lehet nyújtani a közúti szállítás és személyforgalommal szemben. A távlati cél a vasúti közlekedés, ezen belül a keskeny nyomtávolságú vasutak (kisvasutak), mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a lakosság széles körében.

A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak kell elkészíttetnie egy Országos Kisvasúti Koncepciót, melyben felmérik Magyarország keskeny nyomközű vasútvonalainak fejlesztési lehetőségeit.

A részletesebb vizsgálatokhoz pilot projektként elő-megvalósíthatósági tanulmányok készülnek az alábbi kisvasutak fejlesztési lehetőségeiről:

Nyírvidéki Kisvasút (Szabolcs- Szatmár- Bereg megye)
Kecskeméti Kisvasút (Bács-Kiskun megye)
Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút (Somogy megye)
Zsuzsi Erdei Vasút (Hajdú-Bihar megye)

Ezen vonalak többségének korábban komoly ráhordó, illetve közszolgáltatási funkciója volt a térségben betöltött szerepéből adódóan a nagyvasúti rendszerek mellett."

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Hardy Ilona kapta a Magyar Tőkepiacért Díjat, a magyar tőzsde történetének egyik legfontosabb alakját ismerték el

Hardy Ilona kapta a Magyar Tőkepiacért Díjat, a magyar tőzsde történetének egyik legfontosabb alakját ismerték el

Hardy Ilona, a magyar tőkepiac egyik meghatározó alakja, a Budapesti Értéktőzsde 1990-es újraalapításának egyik fontos szereplője és első ügyvezető igazgatója kapta a Portfolio és a Budapesti Értéktőzsde által közösen alapított Magyar Tőkepiacért Díjat. Az idén először átadott, a Portfolio Investment and Wealth Management Awards keretében létrehozott elismeréssel Hardy Ilona több évtizedes szakmai munkásságát, a magyar tőkepiac fejlődésében és a hazai pénzügyi rendszer modernizációjában betöltött kiemelkedő szerepét díjazták. Az elismerést a 11. BÉT50 konferencián adták át, ahol újabb 50 sikeres magyar vállalatot mutattak be. A rendezvényen többek között Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, dr. Fábián Ágnes, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára, valamint Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is előadást tartott. A felszólalók a magyar tőkepiac fejlődési lehetőségeiről, a lakossági megtakarítások gazdasági szerepéről, a vállalati beruházások ösztönzéséről és a hazai vállalkozások tőzsdei megjelenésének fontosságáról beszéltek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×