A kisebbségvédelemre vonatkozó egyezmények - mint a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája vagy a Nemzeti kisebbségek védelmének európai keretegyezménye - inkább program jellegű normának tekinthetők, nem tartalmazhatnak kikényszeríthető, kemény előírásokat - mondta a politikus a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) indult, valamennyi hallgató által választható nemzetpolitikai képzéshez kapcsolódó konferencián.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé nagyon kevés kisebbségjogi ügy kerül, és a bíróság ítélkezési gyakorlatában sincs kialakult kisebbségvédelmi kánon - tette hozzá.

Az Európai Unió a koppenhágai kritériumokban csatlakozási feltételként írja elő a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, és a Lisszaboni Szerződésben is szerepel a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme - ismertette az egyetemi tanár.

Trócsányi László úgy fogalmazott, Magyarország érdeke az lenne, hogy "kemény jog" jöjjön létre, amelyet az államok kötelesek betartani. Ehhez a tagállamok közötti párbeszédre van szükség, de a politika is szerepet játszhat abban, hogy a jog megvalósuljon.

A rendszerváltozás után valamennyi politikai párt egyetértett abban, hogy a határon túli magyar kisebbséggel való foglalkozás kötelezettsége Magyarországnak. Már a módosított alkotmányba is bekerült az, hogy Magyarország felelősséget érez a külhoni magyarság iránt, az Alaptörvényben pedig már aktívabb magatartás jelenik meg azzal, hogy a "felelősséget visel" fordulat szerepel - közölte a politikus.

A miniszter azt mondta: a kormány nagyfokú aggodalommal tekint a szomszédos országokban zajló negatív eseményekre - mint amilyen például a Székely Mikó Kollégium ügye -, amelyek szimbolikus jelentőséggel bírnak az erdélyi magyarság számára.