Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

MNB: a forintosításnak és az elszámolásnak köszönhetően csökkent a háztartások hitelállománya

Az idén márciusban a háztartások hitelállománya 680,4 milliárd forinttal csökkent a szezonális igazítás nélküli adatok szerint; a mérséklődés a devizahitelek 3437,7 milliárd forintos csökkenéséből, valamint a forinthitelek 2757,3 milliárd forintos növekedéséből adódik - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján csütörtökön megjelent adatokból.

A jegybank adatai szerint a háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően szezonálisan igazítva 106,3 milliárd forinttal, míg szezonális igazítás nélkül 50,6 milliárd forinttal nőtt. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forintbetétek esetében 17,7 milliárd forintos, míg a devizabetéteknél 32,9 milliárd forintos nettó betételhelyezés történt.

A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya csak a tranzakciókat figyelembe véve szezonálisan igazítva 169,2 milliárd forinttal, míg a szezonális hatások kiszűrése nélkül 187,0 milliárd forinttal csökkent. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forinthitelek állománya tranzakcióból eredően 78,2 milliárd forinttal, a devizahitelek állománya pedig 108,8 milliárd forinttal esett vissza. A nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya - tranzakciókból eredően - 10,6 milliárd forinttal csökkent.

A nem pénzügyi vállalatok betétállománya - az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve - a szezonálisan igazított adatok szerint 57,8 milliárd forinttal, míg a szezonális hatások kiszűrése nélkül 86,9 milliárd forinttal csökkent. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forintbetétek esetében 97,6 milliárd forintos betétkivonás, míg devizabetéteknél 10,7 milliárd forintos nettó betételhelyezés volt.

A külföldi kötelezettségek állománya márciusban a hitelintézetek mérlegfőösszegének 16,9 százalékát tette ki - írja az MNB.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×