Bár jelenleg csak a két tannyelvű gimnáziumok elvégzése esetén előírás a B2-es, tehát a középfokú nyelvvizsga megszerzése, a múlt év végén módosított felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet értelmében 2020-tól az emelt szintű érettségi mellett a középfokú nyelvvizsga is követelmény lesz az alapképzések megkezdéséhez.

Mindez a héten Palkovics László felsőoktatási államtitkár, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti meghallgatásán is szóba került, ahol Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a sikeresen felvételizők 53 százaléka legutóbb is rendelkezett már középfokú nyelvvizsgával.

"A 2020-as dátum pontosan azért nem 2016-'17-'18, mert a nyelvtanulás az azért nem is egy kétéves folyamat, amit általában egyébként a felvételi követelmények szigorításánál jogszabály szerint is alkalmaznunk kell, direkt egy távolabbi időpontot mondtunk, ami azt jelenti, hogy már a 7-8-adikos diákok számára ez egy világos üzenet: nyelvtanulás, nyelvtanulás, nyelvtanulás. És nyilvánvalóan van kellő felkészülési idő és azzal, hogy a követelmény megjelenése világos, ezzel azt gondolom, hogy világosan kijelöltük az utat" - fogalmazott.

Azt azonban a helyettes államtitkár is elismerte, hogy a köznevelésnek is fel kell zárkóznia ehhez a követelményhez, ám kiemelte azt is: nem mindenki akar a középiskolások közül tovább tanulni, így nem is kell általános elvárássá tenni a B2-es nyelvvizsgát.

Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke támogatta nyelvoktatás fejlesztését, ám hangsúlyozta, hogy a tanrend átalakítása mellett az oktatókat is fel kellene készíteni a közoktatásban a magasabb követelményszintre.

"Valószínűleg nem ülhet majd ugyan abban a csoportban az, akinek középfokon kell beszélnie egy nyelvet és az, aki csak az alapfokot célozza, tehát nyilván több nyelvi csoportra kell bontani a tanulókat, más egyéb tananyagokat kell a rendelkezésükre bocsátani és az oktatókat is fel kell készíteni arra, hogy más képzést adjanak le, mint az utóbbi időben".

Tavaly év végéig a nyelvvizsga hiányában diploma nélkül maradt becslések szerint ötvenezer hallgató töredéke jelentkezett csak a diplomamentő programra, amit meg is kellett hosszabbítani.