Infostart.hu
eur:
364.8
usd:
330.93
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Újra elővenné az ügynökaktákat az LMP

Kedden ismét szavazhat az Országgyűlés igazságügyi bizottsága az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának tárgysorozatba vételéről. Az LMP 2010 óta hetedszer nyújtotta be az erről szóló javaslatát.

A rendszerváltás óta többször is megpróbálták nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat, ám mindmáig sikertelenül. Az első törvényjavaslatot az 1989-ben kezdett iratmegsemmisítési és az ellenzéki politikusok lehallgatása nyomán kirobbant Dunagate botrány után, az SZDSZ-es Demszky Gábor és Hack Péter nyújtotta be, ám törvény az Antall-, majd a Boross-kormány alatt csak 1994-re lett belőle és csupán a politikai közszereplők átvilágításáról rendelkezett, az Alkotmánybíróság azonban így is megsemmisítette.

E jogszabályt 1996-ra módosították az alkotmány szellemében, akkorra, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt már létrehozták a később kudarcot valló Iratfeltáró Bizottságot és a dokumentumok őrzésére megalakult a Történeti Hivatal is, a történeti levéltár jogelődje.

Az átvilágítandó közszereplők körét többször is kibővítették, ám az ügynökakták teljes nyilvánossága ezután a nagypolitikában csak akkor került szóba, mikor 2002-ben fény derült Medgyessy Péter frissen hivatalba lépett miniszterelnök titkosszolgálati múltjára. A kormányfő ugyanis ígéretet tett az egykori III/III-as ügyosztály névsorának teljes nyilvánosságára, javaslata mégis csak részleges eredményeket ért el, a parlamenti többség leszavazta a lényegi elemeket.

2005-ben, a Gyurcsány-kormány alatt újra vita bontakozott ki az akták nyilvánosságáról, amelynek hatására az MSZP és a Fidesz is benyújtott egy javaslatot, ám a kormánykoalíció leszavazta a Fideszes javaslatot, a kormányzó pártok alkotmánysértő előterjesztéséhez szükséges alaptörvény-módosítást pedig a Fidesz nem szavazta meg.

Nem ért el látványos eredményt a 2007-ben létrehozott Kenedi-bizottság sem, amely sürgette a mágnesszalagon tárolt egykori állambiztonsági adatok nyilvánosságát, ám ezek a Nemzetbiztonsági-, mai elnevezésén Alkotmányvédelmi Hivatalhoz kerültek.

A második Orbán-kormány alatt a koalíciós pártok először 2012-ben, a Lehet Más a Politika javaslatára foglalkoztak ismét az ügynökakták nyilvánosságával, ami meg is osztotta a kétharmados többséget alkotó pártszövetséget, ám az Országgyűlés igazságügyi bizottsága leszavazta az előterjesztés tárgysorozatba vételét. A kormánypártok megalakították a témát kutató sokadik bizottságot, a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, az LMP javaslatát pedig eddig összesen hatszor szavazták le. Kedden délelőtt ismét az igazságügyi bizottság elé kerül az ellenzéki párt előterjesztése.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×