Kedden a Balaton vízszintje 120 centiméter volt, ehhez hasonló vízállást nyár végén négy évvel ezelőtt mértek legutóbb, így rendkívülinek inkább a júliusban és augusztusban lehullott csapadék mennyisége mondható. A Balaton vízgyűjtő területén a talaj egyméteres felső rétege erősen telített, a vízbefogadó képessége csekély. A legfrissebb 30 napos előrejelzés szerint a szeptember az átlagosnál melegebb és csapadékosabb lesz, vagyis a Balaton befolyóiból még jelentős vízmennyiségre lehet számítani.

A szóvivő arra a kérdésre, milyen kockázatokkal jár és milyen készültséget igényel ebben a helyzetben a Balaton vízszintjének szabályozási szint felett tartása, azt válaszolta, csak tartós, egyirányú szél esetén alakulhat ki olyan elöntés, amelyet az óriáshullámok és a vízlengés közösen okoz. A 110 centimétert meghaladó vízállás idején (azaz az idén folyamatosan) a vízügyi mederőrszolgálat heti rendszerességgel ellenőrzi a déli parton a partvédőműveket, a belterületi csapadékvíz-elvezető árkokat és a vízfolyásokat, erről heti, illetve havi jelentést készít. (Az üdülőrégió partjainál májusban több településen is védekezni kellett a medréből kilépő, kicsapódó víz ellen.)

Az őszi vízeresztés, vagyis zsilipnyitás célja, amelyről még nem döntöttek, hogy a téli fél év csapadékait a tó medre be tudja fogadni, mégpedig úgy, hogy elkerüljék a magas vízállást a tartós fagyok idején. A Balaton vízszintszabályozását a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság végzi úgy, hogy javaslatot tesz a zsilip nyitására vagy zárására az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak. A zsilip mozgatása a főigazgató jóváhagyásával történhet.

Siklós Gabriella azzal kapcsolatban, hogy hol tart a balatoni vízszint tartós, jogszabályban is rögzített megemelésének terve, annyit közölt: a felső szabályozási szint megemelésére a hatósági eljárás folyamatban van, jelenleg a hatóság által kifogásolt hiányokat pótolják. Az eljárás kezdeményezése előtt az illetékes vízügyi igazgatóság felmérte a vízszintnövekedés hatásait a parti létesítményekre, infrastruktúrára és az élővilágra, illetve megvizsgálta a lehetséges és szükséges beavatkozásokat, beleértve a környezeti hatásvizsgálatokat és a vízjogi engedélyezési tervek készítését, a partvédőművek kiépítését, a belterületi csapadékvíz-elvezető árkok torkolati szakaszainak átépítését, a Siófoki-zsilip rekonstrukcióját vagy a Sió-csatorna vízszállító-képességének helyreállítását. Ezzel egy időben részletes monitoringterv alapján folyamatosan ellenőrzik és értékelik a magas vízállás során észlelt jelenségeket és hatásokat. A beruházások finanszírozására európai uniós forrásokon keresztül keresi az ágazat a lehetőséget.

A szóvivő hangsúlyozta, a tervezett beruházásokat akkor is meg kellene valósítani, ha a Balaton felső szabályozási szintjének emelése nem történik meg, hiszen a Balaton körüli partvédőművek és a mögöttes területek nagy része nincs kiépítve, illetve feltöltve a rendeletben előírt magasságra, és a Sió-csatorna is rekonstrukcióra szorul, az úgynevezett vízügyi műtárgyaival együtt.