A tárcavezető a Szent György Lovagrend XXI. Nyári Egyetemén tartott előadása után újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy a magyar légteret évente mintegy 500 ezer repülőgép használja, irányításukat, ellenőrzésüket, a kijelölt pályáról letérők visszaterelését a polgári és katonai légi irányítás a légierő gépeivel és pilótáival közösen végzi, és szavatolni tudják az ország biztonságát.

Az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban Hende Csaba az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: a Krím félsziget annektálása után a NATO levonta a következtetéseket, a védelmi képességek megerősítéséről döntött.

Kitért arra is, hogy az Európai Unióban, ahol a belső határokon nincs ellenőrzés, a tagállamok lakosai hajlamosak elfeledkezni a határok jelentőségéről. A Krím félszigeten történtek sokakat rádöbbentettek, hogy az integráción kívül nagyon is számítanak a határok, a védelmükre oda kell figyelni.

A határok védelmével összefüggésben felidézte: nemzedékének meghatározó élménye volt a vasfüggöny, az átjárhatatlan magyar-osztrák határ. Európa újkori történelmének meghatározó időszaka volt, amikor Sopron mellett 1989-ben megnyitották a határt, és ezzel "kiütötték az első téglát" a berlini falból - hangsúlyozta a miniszter. Hozzáfűzte: több évtizedes beidegződés után még mindig nehéz megszokni a szabadságot, de már nem kell őrizni a nyugati határt, hiszen "barátokkal vagyunk körülvéve". Szlovéniában a közelmúltban ratifikálták azt a törvénymódosítást, amely azt is lehetővé teszi, hogy a magyar honvédség gépei felügyeljék és védjék a szlovén légteret is.

A magyar honvédelmi miniszter és szlovén kollégája, Roman Jakic idén január 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében Magyarország Gripen vadászrepülőgépeivel bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe.

Hende Csaba a Szent György Lovagrend XXI. Nyári Egyetemén tartott előadásában a honfoglalástól kezdve adott történeti áttekintést az ország védelméről.