Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője a döntés hétfői ismertetésekor kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni. Az árfolyamkockázat tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződési feltételeknek számos, szigorú elvnek kell megfelelniük, ilyen például az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a felmondhatóság és a szimmetria elve -, ennek hiányában tisztességtelen a szerződésmódosítás.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője elmondta: az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből. A jogalkotás azonban megoldhatja ezt a kérdést.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek a Kúria döntése szerint, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. (Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tették lehetővé például a kamatemelést.) Wellmann György szerint a kollégiumi véleményben, illetve jogegységi döntésben rögzített szigorú feltételeknek nagyon kevés szerződés fog megfelelni, így többnyire tisztességtelennek minősülnek.

Arra a kérdésre, hogy a jogalkotó hozhat-e olyan törvényt, amely szerint az árfolyamrés visszajár, a kollégiumvezető úgy válaszolt: "szerintem igen". A jogegységi döntés a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában minden magyar bíróságra kötelező, míg például a lízingszerződéseknél az adott ügyben eljáró bíró dönti el, hogy mennyiben alkalmazza a jogegységi döntést.

A Magyar Bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja - ismertette Kovács Levente, a szervezet főtitkára. A Magyar Bankszövetség szerint az árfolyamrés ügyében hibás döntés született, az árfolyamkockázattal kapcsolatos határozat azonban a bankok megítélését erősítette meg. Úgy vélekedett, a bankszektor eddig is minden szabályt betartott.

A főtitkár szerint olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel. A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek.

Az elemzők szerint egyelőre nem lehet számszerűsíteni a Kúria döntése nyomán a bankszektorra háruló terheket.

"Szűkült a megoldási horizont, de még mindig nem lehet számszerűsíteni, hogy ez a bankszektorra milyen többletterhet jelent" - mondta az MTI-nek Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Hozzátette: így nem lehet még tudni azt sem, hogy kellenek-e tőkeemelések, vagy a meglévő forrásaikból a bankok ki tudják termelni a szükséges összeget.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint a Kúria nyitva hagyta a fő kérdést azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg, de a módosítás lehetőségét nagyon szigorú feltételekhez kötötte. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve, bár véleménye szerint a feltételeknek csak nagyon kevés devizahiteles szerződés felel meg teljes mértékben, vagyis az ügyfelek eséllyel támadhatják meg azokat a bíróságon.

A Buda-Cash Brókerház elemzőjének számítása szerint mintegy 80-100 milliárd forint veszteséget okozhat a bankszektor egészének, amennyiben visszamenőleg is alkalmazni kell az MNB hivatalos árfolyamát a folyósított összegre és a törlesztő részletekre.

Az OTP részvénye erősödni kezdett a Kúria jogegységi döntésének hétfői bejelentése után, később azonban kissé korrigált az árfolyam. A részvények ára nem sokkal 13 óra előtt 4440 forint volt, 13 óra után 10 perccel 4540 forinton állt, végül 4500 forinton zárt.

A forint nagyot erősödött a devizahitelekről hozott kúriai döntés után hétfőn kora délután, de rövid időn belül korrigáltak az árfolyamok. A délután második felében ismét erősödött a forint, az euró jegyzése így a hétfő reggeli 306,94 forintról délután négyre 306,93 forintra csökkent.