A főváros előkészítette a 3-as metró felújítását - írta közleményében Tarlós István főpolgármester. Szerinte a főváros még az előző ciklusban meg is küldte a Miniszterelnökségnek a részletes, mintegy ezeroldalas előkészítő anyagot. Mint írja, költségbecslés is áll a dokumentumban. Eszerint a 3-as metró teljes felújítása legfeljebb 190 milliárd forintba kerülne. Ebből a szerelvények cseréje tenne ki 60-90, az infrastruktúra további felújítása pedig 100 milliárd forintot. Lázár János kancelláriaminiszter pénteken azt mondta, hogy a 3-as metró felújítása pont a főváros miatt késik, mert az önkormányzat a mai napig nem tudta elkészíteni az ehhez szükséges anyagokat.

A Fidesz szerint a devizahitelesek helyett a bankokat segíti az Együtt-PM törvényjavaslata. Az ellenzéki pártszövetség jogszabálytervezete előírná, hogy a devizahitel-szerződések esetében a kölcsönösszeget és minden más tételt visszamenőleg is a jegybank hivatalos devizaárfolyama alapján kellene elszámolni. Június 3-án a Kúria is hasonlóképpen döntött egy egyedi ügyben az árfolyamrést illetően.

Bírálja a Jobbik azt a határozati javaslatot, amit az MSZP adott be a paksi atomerőmű-bővítés ügyében. A szocialisták javaslata arról szól, hogy alakuljon eseti bizottság a bővítés körülményeinek vizsgálatára. Hozzátette: ezzel a Jobbik is egyetért, de azzal nem, hogy - amint az az MSZP előterjesztésében szerepel - a testület kormánypárti többségű és vezetésű legyen. A Jobbik szerint nem szabadna a kormánypártokra bízni a saját döntésük ellenőrzését, ezért egyenlő számú ellenzéki és kormánypárti képviselőnek kellene lennie a bizottságban, és ellenzéki elnöknek.

Az LMP szerint saját hibái miatt bünteti a kormány az online kasszák ügyében a kis- és közepes vállalkozásokat. Az ellenzéki párt politikusa felidézte: legalább 20-25 ezer vállalkozás csúszott le az április 30-áig igénybe vehető 50 ezer forintos támogatásról, pedig minden szabályt betartottak, nem rajtuk múlott, hogy a gyártók nem tudták beüzemelni a pénztárgépüket. Az LMP szerint ez a kormány felelőssége, mert úgy határozta meg a határidőket, hogy semmilyen előzetes vizsgálatot nem végzett, hogy azok tarthatók-e. Az ellenzéki párt azt szeretné, ha a jogkövető vállalkozásoknak a kabinet a határidő leteltétől függetlenül is kifizetné a pénztárgépcsere-támogatást.

Az agrárium adta tavaly a külkereskedelmi aktívum négy tizedét. A Központi Statisztikai Hivatal 2013-as évkönyve szerint az élelmiszer, az italok és a dohányáruk külkereskedelmi forgalmának többlete tavaly 2 milliárd 783 millió eurót tett ki, ami 1 százalékkal több a megelőző évinél. A gabonaexport csaknem kilenc tizede uniós országba irányult, főként Olaszországba, Romániába, Ausztriába és Németországba, a hús- és húskészítmények kivitelében a legnagyobb vásárlók Németország, Románia, Ausztria és Oroszország. A kivitt magyar zöldség és gyümölcs java Németországba, Ausztriába, Lengyelországba, Romániába, Franciaországba és az Egyesült Királyságba került.

Már 280 tonna használt sütőolajat adtak le a Mol-kutaknál. Országszerte 178 kút csatlakozott a három éve indult a kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy növelje a környezettudatosságot. A lefolyóba öntött használt sütőzsiradék a folyóvizekbe jutva élőlények pusztulását is okozhatja. Egy csepp sütőolaj akár ezer liter folyóvíz károsodásához is vezethet. A leadott zsiradékot a Mol tisztítás és feldolgozás után bioüzemanyag összetevőként használja fel, így újrahasznosított, környezetbarát termék lesz belőle.

Évről évre egyre több italos kartondobozt gyűjtenek szelektíven a magyarok, arányuk tavaly elérte a 22 százalékot - közölte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés. A szervezet célja, hogy 2020-ra meghaladják az ötven százalékot, tehát minden második tejes és gyümölcsleves dobozt hasznosítsanak újra. Magyarországon évente körülbelül 400 millió darab italos kartondoboz kerül forgalomba. Az egyesülés szerint jelentős megtakarítást lehetne elérni, ha ennek fele, vagyis csaknem 6000 tonna a szelektív gyűjtőedényekbe kerülne.