Infostart.hu
eur:
368.39
usd:
335.35
bux:
143850.41
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Reklámadó - Médiavállalkozások összehangolt tiltakozása a tervezet ellen

Több mint száz médium csatlakozott a tervezett reklámadó bevezetése elleni tiltakozó akcióhoz csütörtök este. A Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére televíziók, rádiók, nyomtatott és internetes újságok fejezték ki, hogy nem értenek egyet az Országgyűlés elé hétfőn beterjesztett reklámadó-tervezettel.

Csütörtökön este negyed 8 és fél 8 között televíziós csatornák elsötétítéssel, rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával demonstráltak. A csatlakozó online médiumok negyedórán keresztül szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon. A nyomtatott sajtótermékek az előzetes jelzések szerint pénteken üres oldallal fejezik ki a reklámadó bevezetése elleni tiltakozásukat. (A Népszava már csütörtökön demonstrált, az újság 9. oldala fehér színnel jelent meg.)

A tiltakozó tévécsatornák között volt az RTL, a TV2, a HírTv és az ATV. A rádiók sorában volt a Class FM, az InfoRádió, a Lánchíd Rádió és a Gazdasági Rádió. A nyomtatott sajtótermékek közül az akcióhoz csatlakozott például a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Népszava, a Blikk, a Metropol, illetve a HVG, a Magyar Narancs és a 168 óra. Az internetes lapok között voltak a legjelentősebb hírportálok, többek között az Origo, az Index, és az akcióhoz csatlakozott lapok online kiadásai.

A Magyar Reklámszövetség kedden kezdeményezte, hogy a médiavállalatok és a szakmai szervezetek a következő parlamenti ülésnap előtt elsötétítéssel, fehér vagy fekete lap megjelentetésével fejezzék ki tiltakozásukat a reklámadó ellen. A szövetség honlapján olvasható tájékoztatás szerint a kezdeményezéshez csütörtök estig 20 tévécsatorna, 12 rádió, 11 nyomtatott sajtótermék és 78 online felület csatlakozott.

A fideszes L. Simon László hétfőn terjesztette be az Országgyűlés elé törvényjavaslatát a reklámadó bevezetéséről. A javaslat különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény, amely már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lépne hatályba.

A beterjesztés után az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek közös közleményben egyöntetűen elutasították az előterjesztést; a tervezet ellen tiltakozott az RTL Magyarország és a TV2 is. Több piaci szereplő arra hivatkozott, hogy a reklámadó a költségvetés számára arányát tekintve jelentéktelen bevételt jelentene, a médiavállalatokat viszont tönkretenné. L. Simon László kedden azt mondta, hogy a közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe.

Címlapról ajánljuk
Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el, ennek kezdetén tartott Magyar Péter és a Tisza-frakció két vezetője rendkívüli sajtótájékoztatót a Déli pályaudvaron. A kormányfő megerősítette: tegnap döntött a kormány arról, hogy kiszáll a 23 ezer milliárdos autópálya-koncessziós szerződésből, amiről úgy tűnik, sikerül megállapodni az érintett cégekkel, akik, mint a kormányfő fogalmazott, „megértették az idők szavát”. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A magyar nagyvállalatok 40 százaléka már használ AI-t – a kisebb cégek jóval hátrébb járnak

A magyar nagyvállalatok 40 százaléka már használ AI-t – a kisebb cégek jóval hátrébb járnak

Magyarországon jelentős különbség van a mesterséges intelligencia használatában a vállalatok mérete szerint: míg a nagyvállalatok 40 százaléka alkalmazza a technológiát, a kisvállalatoknak mindössze 8,7 százaléka. Az OECD jelentésében szereplő 2025-ös adatok alapján ráadásul minden vállalatméretben elmaradunk az uniós átlagtól. A bevezetést a szakértelemhiány, a rendezetlen adatok és az informatikai rendszerek összekapcsolásának nehézségei is akadályozhatják. A használat elterjedtségéből pedig még nem derül ki, mennyit nyernek a cégek a technológiával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×