Az újonnan megalakuló Parlament egyik első feladata, hogy új elnököt válasszon az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság élére. A Lisszaboni Szerződés alapján az elnöki poszt betöltésekor figyelembe kell venni a választások eredményét. Most először az európai politikai pártok már a választás előtt megnevezték, hogy kit jelölnének a testület elnöki posztjára. A szocialisták Martin Schulzot, a néppárt Jean-Claude Junckert, a liberálisok Guy Verhofstadtot, a zöldek Ska Kellert, a baloldal pedig Alexis Tsiprast.

Azonban nem biztos, hogy közülük kerül ki José Manuel Barosso utódja. Erről korábban már Angela Merkel német kancellár is beszélt, pénteken pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök is a Kossuth Rádió reggeli műsorában.

"Semmilyen kötelezettségünk nincs arra, hogy a csúcsjelöltekből legyen az Európai Bizottság elnöke. Ezt a jogkört mindig is az európai államok miniszterelnökei gyakorolták. Kétségkívül igaz, hogy a parlamentnek jóvá kell hagynia ezt a döntést, tehát valamilyen módon meg kell egyeznünk a parlamenttel, meg kell találnunk az alkalmas személyt, de számomra nem következik a mai helyzetből, hogy valamelyik párt csúcsjelöltjéből legyen a bizottság elnöke. Azok közé tartozom, akik ezt az automatizmust ellenzik" - mondta Orbán Viktor.

Kedden az EU állam és kormányfői Brüsszelben az unió politikai vezetőivel egyeztetnek a kérdésben - mondta az InfoRádiónak Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára.

"Én azt gondolom, hogy kedden még nem lesz név, tehát kedden még nem fogják megnevezni az állam- és kormányfők, hogy kit javasolnak, csak egy útmutatót adnak az európai tanácsi elnöknek, hogy kezdje meg a tagállami vezetőkkel a kétoldalú egyeztetéseket, hogy aztán június végére az Európai Tanács valóban meg tudja nevezni a jelöltjét az európai parlamenti választások eredményének a figyelembe vételével" - mondta Győri Enikő.

Ha meglesz az Európai Bizottság új elnöke, akkor a tagállamok biztosokat jelölhetnek a testületbe. Nekik is szigorú parlamenti meghallgatásokon kell részt venniük.

Az európai választásokat követő első plenáris ülésen a Parlament megválasztja új elnökét. Az elnöki jelöltséghez egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Ekkor kerül sor a 14 alelnök és a quaestorok megválasztására is. Az Európai Parlament minden választott tisztségét - azaz az elnöki, alelnöki, quaestori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat - két és fél évente
újítják meg, azaz az ötéves jogalkotási időszak alatt egyszer. Az elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztásakor tekintettel kell lenni a tagállamok és a politikai nézetek méltányos képviseletére. A Parlament alakuló ülését követően (majd a félidős ülésszak után, a tisztségviselők megválasztásakor) az EP állandó bizottságai választják meg elnöküket és alelnökeiket.

A különböző nemzetiségű EP-képviselők politikai hovatartozásuk szerint képviselőcsoportokat alkotnak. Képviselőcsoportot legalább 25, a tagállamok legalább negyedét (azaz legalább hét tagállamot) reprezentáló képviselő hozhat létre. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.