Az Ipsos az elmúlt hetekben végzett nemzetközi és magyarországi kutatásai során megállapította, a vasárnapi választás iránt Európa-szerte mérsékelt az érdeklődés. A magyaroknál a lengyelek, a franciák és az olaszok (48, 47, 46 százalék) fordítanak nagyobb figyelmet a voksolásra, míg a legkevésbé a hollandokat (20 százalék) mozgatja meg az EP-választás.

A felmérés szerint a magyar lakosság 55 százaléka úgy értékeli, alapvetően előnyöket hozott az EU-tagság. Az emberek egyharmada inkább hátrányokat érzékelt, 12 százalék nem tudott egyértelműen dönteni a kérdésben.

Az Ipsos közölte: nemcsak a lakosság egésze von pozitív mérleget az eddigi uniós tagságról, hanem az összes jelentős társadalmi csoport véleménye kedvező.

Az iskolai végzettség emelkedésével egyre többen, az életkor növekedésével viszont kevesebben vélik úgy, hogy az Európai Unióban eltöltött évek hasznára váltak Magyarországnak. A diplomások és a harminc év alattiak körében 65, illetve 60 százalék sikeresnek, 28-29 százalék sikertelennek értékeli az EU-tagságot.

A "legkritikusabbnak mondható rétegek" az alapfokú képzettségűek és a 65 év felettiek, de köztük is többen vannak, akik előnyösnek értékelték Magyarország uniós tagságát. Az alapfokú képzettségűek körében 46-36, míg a 65 évesnél idősebbek között 47-34 az előnyöket és hátrányokat érzékelők százalékos aránya. "A fővárosban az átlagosnál egy árnyalattal kedvezőbb, vidéken valamivel kedvezőtlenebb" a mérleg - írta az Ipsos. Budapesten 59 százalék előnyösnek, 29 százalék hátrányosnak ítélte az EU tagságot. Vidéken ugyanez az arány 54-35 százalék.

Magyarország uniós felkészültségét az Ipsos felmérése során összességében közepesnek minősítette a magyar lakosság.