Roger Griffin a Bűn, felelősség - emlékezés; a magyarországi holokauszt hetven év távlatából című tanácskozáson tartott előadásában azt mondta: a nácikban élt olyan kép is, hogy "Auschwitz Európa ánusza".

Elmondta, a népirtás felelősei nem bűnözök voltak, ezek az emberek felelősek voltak egy ideológia felé, amely erkölcsös cselekvéssé fordította át szörnyű tetteiket.

A fanatikus nácik, vagy a magyarországi nyilas párt esetében a zsidók gyilkolása "szent küldetésként" jelent meg. Úgy gondolták, hogy az emberiség érdekében kellett megvalósítaniuk - mondta Roger Griffin, megjegyezve, hogy ez egy teljes mértékben perverz koncepció.

A megértést lehetetlenné teszi, ha azt kérdezzük: hogyan tudjuk megmagyarázni ezt a bűnt. Azok számára, akik ezt a genocídiumot elkövették, a cselekedetük nem volt bűncselekmény - mondta Roger Griffin, majd kijelentette: "nem a gonosszal van itt dolgunk, hanem a tudatállapot egy különleges formájával, amit fanatizmusnak nevezhetünk".

Dan Michman, a Yad Vashem és Bar Ilan University professzora a holokauszt történetének kutatásáról szóló előadásában elmondta, hogy a holokausztról az 1980-as évek elejéig nem volt tudományos kutatás. Ezek a kutatások arra korlátozódtak, hogy megpróbálták összegezni az addig összegyűjtött tudást - tette hozzá.

Rámutatott, a náci rezsim csupán 12 évig létezett, de ezen rövid idő alatt borzasztó gonosz tetteket vittek véghez. Magas volt a hatékonyság a nagy részvételnek köszönhetően. A holokauszt ugyan német kezdeményezés volt, ennek ellenére "egy európai projekt volt" - mondta.

Romsincs Ignác akadémikus, történész előadásában elmondta, hogy Magyarország 14,5 milliós lakosságának 6,2 százaléka, körülbelül kilencszázezer ember halt meg a második világháborúban. Az elhunyt katonák száma 340-360 ezer volt, és közel 600 ezer volt a polgári áldozatok száma. Utóbbi túlnyomó többsége, mintegy félmillió ember zsidó volt, vagy zsidónak minősült.

A hazai zsidóság mintegy 60 százalékának az elpusztítása "olyan szörnyűséges tett volt", ami nemcsak a zsidóság, hanem az egész magyar társadalom tragédiája volt - mondta Romsics Ignác, aki szerint a felelősség a magyaroké és a németeké.

Ungváry Krisztián történész előadásban kijelentette: Horthy szerepe pontosan mutatja, hogy miért ízléstelen róla Magyarországon közteret elnevezni. Mutatja azt is, hogy miért abszurd történelemhamisítás a német megszállás bemutatása úgy, mintha "Gábriel arkangyal küzdene a német sassal" - tette hozzá.

Ma Magyarországon kormánypolitika a holokauszt miatti bocsánatkérés, és áttételesen a szerecsenmosdatás. Az a kognitív disszonancia, ami például a Magyar Nemzet publicisztikái és a történelem ténye között feszül, napról napra növekvő szakadékként, ma már a történelemtudomány teljes semmibevételével is riogat - mondta Ungváry Krisztián.

Karsai László történész a Mit tudhatott a magyar zsidóság? című előadásában azt mondta: nem információk, hanem az erő, a képesség, az akarat hiányzott, hogy az akkori helyzetet a zsidók megfelelően értékeljék.

Kijelentette: 1944-ben csődöt mondtak vezetőik és az ország vezetői. Elárulták, kiszolgáltatták a náci gyilkosoknak zsidó honfitársaikat - fűzte hozzá.

Karsai László azt mondta, ha nem szállják meg Magyarországot a németek, akkor a zsidók döntő többsége túlélhette volna a holokausztot. Ha a megszállás után Horthy csak fele annyira gerincesen, keményen védte volna a magyarországi zsidókat, mint Pétain marsall a francia zsidókat, több százezerrel többen élhették volna túl a vészkorszakot - fogalmazott Karsai László, aki szerint ha a zsidók között többen lettek volna, akik képesek, hajlandóak lettek volna megfelelően értékelni a holokausztról rendelkezésükre álló információkat, akkor több tízezerrel többen élhették volna túl a Soát.

A nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Holokauszt Emlékközpont szervezte.