Tavaly 11 ezer 686 bejelentés érkezett a hatósághoz. 3280 esetben indult eljárás. A hatóság által megvizsgált ügyek száma egy év alatt 9 százalékkal nőtt. Legnagyobb része adatvédelmi jellegű volt, a többi az információszabadság területét érintette. 40 ügyben indult hatósági eljárás - közölte az elnök.

"Eddig 36 ügyet zártunk le, a hatóság összesen 23 millió 250 ezer forint bírságot szabott ki 31 ügyben. A határozatok között van olyan, amelyet az adatkezelő a bíróság előtt megtámadott, tehát vannak még olyan hatósági ügyek, amelyek jogerősen nem zárultak le" - ismertette Péterfalvi Attila.

Hozzátette: a hatóság 311 alkalommal véleményezett valamilyen jogszabályt és összesen 167 médiumban jelent meg a híreivel. Megemlítette, hogy egyebek mellett javasolták az elektronikus anyakönyvi adatok más adatbázisokkal való összekapcsolásának elkerülését, és ajánlást tettek az elektronikus iktatókönyvek selejtezése után megmaradt úgynevezett metaadatok kezelésére.

A klasszikus ombudsmani vizsgálatok közül szemezgetve kiemelte, hogy a munkahelyi kamerás megfigyelés nem alapozható csupán az érintettek hozzájárulására, illetve azt, hogy pártszimpatizánsok adatait tilos felhőalapú szolgáltatás keretében tárolni. Megemlítette, hogy számos közérdekű adat azért nem kerül nyilvánosságra, mert a másolási költség indokolatlanul magas egy végrehajtási rendelet hiánya miatt.

A hatóság tavaly kimondta, hogy a közfeladatok ellátó személyek vagyonnyilatkozata nyilvános, mint ahogyan az is, hogy kikkel folytatnak hivatalos tárgyalást. A 140 ezer pedagógus adatait tartalmazó lista elektronikus terjesztését azonban már nem találták közérdekűnek.

Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy a hatóság megalakulása után, 2012-ben a Velencei Bizottság és az úgynevezett schengeni ellenőrző csoport megvizsgálta és példamutatónak találta a hatóság költségvetési függetlenségét. Beszélt arról is, hogy a hatóság épületének felújítása még tart, az informatikai fejlesztés pedig az év végére fejeződik be.

Szabó Endre Győző, a hatóság elnök-helyettese is megemlített néhány érdekesebb tavalyi ügyet. Volt például olyan társkereső weboldal, amelyen 16 évesnél fiatalabbak is regisztrálhattak, és az is gyakori, hogy a multinacionális vállalatok Magyarországon lazábban kezelik az adatvédelmet, mint a saját hazájukban.

"Határozott üzenete a hatóságnak, hogy minden multinacionális cégtől azt várja el: ne használjon kettős standardokat és olyan követelményrendszert alkalmazzon Magyarországon is, amelyet az anyaországban" - fogalmazott Szabó Endre Győző.