Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Elemzők: stabilizálódott a centrális erőtér

A Fidesz alapvetően jó kampánystratégiájának is köszönheti választási győzelmét, míg a baloldali összefogás a kampányban inkább veszített szavazóbázisából - állapították meg a Republikon Intézet csütörtöki, budapesti konferenciáján felszólaló politikai elemzők.

Lakner Zoltán politológus, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője és Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója egyetértett abban, hogy a Fidesz szervezett és fegyelmezett kampányt folytatott, amelyben jó ütemezéssel jelenítette meg legfontosabb üzeneteit.

Mráz Ágoston Sámuel megjegyezte, a Fidesz a négy évvel korábbinál azért kaphatott 6-700 ezerrel kevesebb szavazatot, mert alacsonyabb volt a választási részvétel, továbbá kormányon elvesztette protest párt jellegét. Tóth Csaba szerint a Fidesz sikeressége annak is köszönhető, hogy továbbra is őrzi tábora összetartását, lojalitását. Lakner Zoltán ezzel összefüggésben megjegyezte ugyanakkor, hogy a kormánypártoknak egy a maguk által kialakított játéktérben kellett jól teljesíteniük, ami megkönnyítette a dolgukat.

A baloldali összefogás szereplését egyértelműen kudarcként értékelték az elemzők, aminek szerintük a stratégia teljes hiánya, valamint Gyurcsány Ferenc bevonása lehettek a legfontosabb okai. Tóth Csaba szerint a magyar baloldalnak reális fenyegetést jelent a lengyel példa, vagyis a teljes megsemmisülés és az, hogy két jobboldali párt marad a palettán.

Mráz Ágoston Sámuel szerint azonban a magyar baloldal mélyebb gyökerekkel rendelkezik a lengyelnél, ráadásul a magyar társadalom szekularizáltabb is a példában említettnél. A Nézőpont Intézet munkatársa szerint sokkal inkább elképzelhetőbb a bajor példa megvalósulása, vagyis az, hogy a Fidesz a "centrális erőteret" elfoglalva hosszú távon kormányozni tud, míg tőle jobbra és balra változó nagyságú ellenzéki pártok veszik körül.

Mráz Ágoston emellett aláhúzta azt is, hogy Gyurcsány Ferenc "bevállalása" stratégiai hiba volt Mesterházy Attila részéről, szerinte ugyanis a volt kormányfő így ősszel biztosan megpróbálja majd átvenni a vezető szerepet a baloldalon. Kitért továbbá Bajnai Gordonra is, aki szerinte "felmondását töltő vállalati vezetőként" viselkedett a kampány végén, majd hatalmas politikai hibát követett el azzal, hogy az EP-kampány elején lemondott parlamenti mandátumáról. Lakner Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az MSZP korábban egymaga is szinte mindig számíthatott legalább 1,5 millió szavazóra, addig most az összefogás csak 1,2 millió szavazatot értek el.

A Jobbik eredményét értékelve Tóth Csaba elmondta, a párt a felmérések szerint a kampányban erősödött meg, amihez az is hozzájárulhatott, hogy a Fidesz - vélhetően választási stratégiai okokból - nem kavart botrányt a párt körül. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Jobbik középre tolódását abban látja, hogy a párt kampányában azokat a benyomásokat igyekezett megjeleníteni, amit a társadalom többsége is érez. Ilyen például szerinte az, hogy a "Fidesz-kormány is rossz ugyan, de a korábbiak még rosszabbak voltak". Mráz Ágoston Sámuel arról beszélt, hogy a Fidesznek és más pártoknak is talán valóban többet kellett volna foglalkoznia a Jobbikkal, amely szerinte korántsem olyan egységes, erős és jól szervezett, mint amilyennek mutathatta magát a kampányban.

A politikai elemzők előtt Schiffer András, az LMP társelnöke és Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke beszélgettek pártjaik választási szerepléséről. Schiffer András úgy fogalmazott, a céljuk az, hogy az elkeseredett választóknak megmutassák, a két nagy politikai tömb mellett a Jobbikon kívül is van választási lehetőség. Jól képzett és védett munkaerőt szeretnénk, ami olyan termékeket állít elő, amelynek csodájára jár az egész világ - fogalmazott, többször hangsúlyozva, hogy a magyarországi "álbaloldalnak" azt javasolja, vonják le a következtetéseket a mostani kudarcból.

Molnár Zsolt visszautasította az álbaloldaliság vádját és hangsúlyozta, a kampányban bebizonyosodott, hogy továbbra is a társadalom széles tömegei támogatják pártjukat. Kiemelte továbbá, hogy 2018-től kormányzásra készülnek, ehhez azonban komoly önkritikát kell gyakorolniuk és változtatásokra is szükségük lesz. Molnár Zsolt utóbbiakról részleteket nem árult el, de aláhúzta, az európai értékeket "átléphetetlennek" tartják, vagyis olyan új elemek biztosan nem jelennek meg programjukban, mint például a halálbüntetés visszaállítása.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×