A választási eljárási törvény szerint a külképviseletekre a jelöltet állító jelölőszervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként két-két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak két megfigyelő megbízására.

Külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.

A külképviseleti megfigyelőt az NVB-nél március 27-én 16 óráig lehetett bejelenteni, ezt követően az NVB ellenőrzi a külképviseleti megfigyelő választójogát, és ha rendben találja, a megfigyelőt nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, azt, illetve a szavazás menetét figyelemmel kísérheti, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be.

A megfigyelőnek joga van a szavazás lezárása után a lezárt urnát aláírni.

Fontos szabály, hogy a megfigyelő a szavazást, illetve a külképviseleti választási iroda munkáját nem befolyásolhatja és nem zavarhatja.

A külképviseleti megfigyelő a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.

A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót (pártot vagy független jelöltet) terhelik.

A választópolgárok az országgyűlési választáson 74 ország 97 külképviseletén adhatják le voksukat, vagyis ennyi külképviseletre jelenthetnek be megfigyelőt a pártok és független jelöltek.

2010-ben az országgyűlési választásra még csak egy-egy megfigyelőt küldhettek a pártok külképviseletenként, akkor csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik jelentett be külképviseleti megfigyelőt. Akkor 88 külképviseleten volt szavazás, közülük 29-re küldtek megfigyelőt a pártok az egyik vagy mindkét fordulóra. A Fidesz-KDNP akkor 21, a Jobbik 28 embert küldött a magyar nagykövetségekre és konzulátusokra.