"Azért hoztuk létre az egyesületet, hogy felszínre juttassuk és fejlesszük a hozzávetőlegesen konzervatív és liberális eszméket és gondolatokat" - mondta el az InfoRádiónak O'Sullivan.

Rámutatott, hogy az intézet ezen eszmék közép-európai központjává akar válni, de elő is akarja segíteni a vitát a konzervatívok és a klasszikus liberalizmus képviselői, valamint demokratikus ellenfeleik között. Javítani akarják továbbá az eszmecserét Közép-Európa, Nyugat-Európa és az angolul beszélő világ, különösen Észak-Amerika között.

"Tudjuk, hogy szerte a világon rengeteg gondolkodó foglalkozik ezekkel az eszmékkel és elő akarjuk segíteni a kétirányú információ-áramlást közöttük" - fűzte hozzá a Danube Institute vezetője.

Annak kapcsán, miért akar Margaret Thatcher egykori tanácsadója egy magyarországi intézményt vezetni, utalt arra, hogy dolgozott már intézeteknek, napilapoknak és magazinoknak az Egyesült Államokban, Kanadában, szerkesztői oldalról vezette a Szabad Európa Rádiót 4 évig Prágában.

"Nagyon kedvelem Közép-Európát, jó itt élni, tehát kedvemre való lehetőség volt, mikor a Magyar Szemle szerkesztője felkért szerzőnek, majd az is, hogy megalapíthattam az intézetet, amibe nagy örömmel vágtam bele" - fogalmazott.

Az új intézmény vezetője hangsúlyozta: a világnak szüksége van Kelet-Európára, az itteni társadalmak és kultúrák megértésére, mert kulturális, történelmi, tudományos, matematikai és más értelemben Közép- és Kelet-Európa a világ rendkívül termelékeny része.

Kifejtette, hogy száz évvel ezelőtt, az első világháborút megelőzően Bécs és Budapest - természetesen Berlin mellett - a germán központú civilizáció fővárosai voltak. Abban az időben ez egyenrangú volt a Nyugat-Európa peremén és az Egyesült Államokban kialakult angol-amerikai civilizációval.

"Bécs olyan volt, mint London, Budapestet pedig New York-hoz lehetne hasonlítani. Ám ez az állapot az első világháborút követően soha nem tért vissza, pedig ennek meg kellett volna történnie és talán jobban be kellene vonni ezeket a városokat a világ intellektuális, erkölcsi, vallási, politikai és gazdasági vitáiba" - tette hozzá.

Úgy vélte, Európának több szabadságra lenne szüksége, nevezetesen az előírásoktól való nagyobb szabadságra.

Meglátása szerint általánosságban az egyéni szabadságjogok sokat fejlődtek. Egyrészt a szocializmus összeomlása miatt, másrészt a nyugati társadalmak belső fejlődése nyomán, amelynek révén az állampolgárok sokkal szabadabb, függetlenebb életet élhetnek. Azonban a világ változik, egyre ellenőrzöttebbé válik, már a beszédnyelvben is.

"Az egyik leginkább tetten érhető jele ennek a szólásszabadság elleni támadás, amely mindenhol érezhető, de az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában biztosan. Az emberek egyre inkább félnek kimondani a gondolataikat, beszédkódok alakultak. Úgy gondolom, vigyáznunk kell a szólásszabadság nagyon fontos eszméjére, amelytől egyéb fontos szabadságjogaink is függnek" - hangsúlyozta.

Egyetértett Radoslav Sikorszky lengyel külügyminiszterrel, aki úgy fogalmazott, hogy Kelet-Európa még mindig a poszt-kommunizmus hagyatékát nyögi, mégpedig elsősorban a kommunizmus gazdasági hagyatéka miatt, amellyel 1989-ben kellett szembe nézniük ezeknek a társadalmaknak.

Utalt arra, hogy hatalmas tartozásokat halmoztak fel a kommunista rezsimek úgy, hogy közben a tervgazdasággal eltorzították ezen országok iparát. Hiszen a nehézipar ontotta a piacképtelen termékeket, amelyeket senki nem akart megvásárolni, míg a gyárak rengeteg embert foglalkoztattak, akik így értéktelen és felesleges munkát végeztek.

"Átváltani ebből a helyzetből egy normális gazdaságra nagyon hosszú időt vesz igénybe és borzasztó költséges. Magyarország esetében különösen, mivel kormányok egymás után kértek még több áldozatot az emberektől. Számomra úgy tűnik, hogy ez is a kommunizmus hagyatéka" - vélekedett O'Sullivan.

Az intézetvezető szerint Ukrajna esetében ez sokkal rosszabb volt, a megfogalmazása szerint "kleptokratikus rezsim és a tolvajok kormánya miatt", amely még védte is a kommunizmus egyéb hagyatékait.

"Legtöbbünket nagyon meglepte, hogy a mostani zavargások során városról városra döntötték le a Lenin szobrokat. Hányan gondoltuk, hogy ezek a szobrok még ott vannak? Miért álltak még ezek azok után, hogy ezek a történelem egyik legnagyobb tömeggyilkosának szobrai? Nem találnánk furcsának, ha Németország-szerte lennének még Hitler szobrok?" - vetette fel.

"Emiatt azt lehet mondani, hogy Kelet-Európa még nyögi a poszt-kommunizmus terheit, de ez persze a legdrámaibb jel. Általánosságban Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon jóval nagyobb fejlődést tapasztalható, nem ez a fajta poszt-kommunista beidegződés, de még Önöknél is érezhető a gazdasági hagyaték" - értékelte John O'Sullivan.