"Ukrajnai látogatásunk fő célja, hogy kifejezzük elkötelezettségünket a területileg egységes, szuverén, független Ukrajna mellett, amely tiszteletben tartja a demokrácia, a jogállamiság alapelveit, az emberi jogokat, ideértve a kisebbségek jogait, különös tekintettel a nyelviekre" - hangsúlyozta Martonyi János.

A külügyminiszter szerint ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy Ukrajna túllépjen ezen a súlyos politikai és gazdasági válságon, maga tudja folytatni azt az utat, amely mellett az ukrán nép döntött.

"Ebben a helyzetben a visegrádi országok jelenléte fontos politikai üzenet, hiszen többségünk szomszédos ország, közvetlenül érint minket mindaz, ami Ukrajnában történik"- tette hozzá Martonyi János.

A magyar diplomácia vezetője azt mondta, mindenképpen el kell kerülni azt a veszélyes helyzetet, hogy meginduljon egy területi bomlás, szembekerüljenek egymással Ukrajna különböző régiói.

"Az igazi gond az, hogy nehezen lehet elképzelni egy ilyen folyamatot további konfliktusok, fegyveres összeütközések vagy akár polgárháború nélkül" - tette hozzá a külügyminiszter.

Martonyi János azt mondta, a visegrádi országok egyetértenek abban, hogy Ukrajna területi egységét mindenképpen szavatolni kell. Hhozzátette ugyanakkor, hogy mindenkit meg kell hallgatni, mindenkinek az érdekeit figyelembe kell venni, együtt kell működni Oroszországgal is.

"Mindannyiunk legfontosabb célja, hogy semmiféle konfliktusra ne kerüljön sor Ukrajna és Oroszország között. A személyes véleményem az, hogy ilyenre nem is fog sor kerülni" - tette hozzá Martonyi János.

A külügyminiszter hangsúlyozta, alapvető magyar politikai és gazdasági érdek is, hogy a krími események ne terjedjenek tovább és Ukrajna stabilizálódjon. Hangsúlyozta, hogy a fegyveres konfliktus sem Ukrajnának, sem az Európai Uniónak, sem pedig Oroszországnak nem áll érdekében.

"Az érintett feleknek, az Európai Uniónak és a tagállamainak, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak együtt kell működnie, egyrészt Ukrajna, másrészt mindannyiunk érdekében" - tette hozzá a külügyminiszter.

A Krím-félszigeten kialakult helyzet kapcsán utalt arra, hogy a parlament elnöksége népszavazást kezdeményezett az autonómiáról.

"Ha jól tudom, erőteljesebb autonómiát képzelnek el, de talán nem elszakadni akarnak. Az ördög itt is a részletekben rejlik, amiket pedig nem ismerünk" - fogalmazott Martonyi János.

A külügyminiszter hangsúlyozta, fontos, hogy a feszültségeket rendezni kell, a krími emberek kétségeit el kell oszlatni.

"A Krím-félsziget is vegyes lakosságú terület, a jelentős orosz többség mellett vannak ukránok, és persze krími tatárok is, akiket korábban kitelepítettek, majd csak részben engedtek vissza, tehát bonyolult a helyzet" - mondta a külügyminiszter.

"Ebben a helyzetben senkinek sem szabad játszani a tűzzel, mert beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha a Krím-félszigeten fegyveres harcok törnének ki a különböző közösségek között. Még nagyobb katasztrófát jelentene az, ha ezekbe az összecsapásokba külső erők is beavatkoznának" - húzta alá Martonyi János.

Az ukrán parlament által vasárnap eltörölt nyelvtörvény kapcsán Martonyi János úgy fogalmazott: a nyelvtörvény rendkívül gyors visszavonása nem volt helyes lépés. Ütközik Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel, sérti a kárpátaljai magyar, szlovák, román kisebbségek jogait, sőt a lengyel és a bolgárét is.

"Mindannyian tudjuk, hogy igazán nem ezekről a nyelvi közösségekről volt szó, hanem a többmilliós oroszról, ebben a helyzetben pedig nem helyes több millió orosz ember jogait és érzékenységét sérteni. Kaptunk ígéreteket, hogy egy új nyelvtörvény születik, de garancia nincs, erről is nyíltan és őszintén beszélnünk kell - mondta Martonyi János.