Infostart.hu
eur:
368.32
usd:
335.88
bux:
142941.49
2026. november 18. szerda Jenő

Ezek a legfontosabb változások az országgyűlési választáson

Az áprilisi parlamenti választáson több változás is lesz a korábbiakhoz képest. A legfontosabb változás, hogy míg négy évvel ezelőtt kétfordulós volt a parlamenti képviselők választása, idén már csak egyfordulós lesz a választás.

Csökken az új Országgyűlés létszáma is: a korábban 386 tagú testület a választás után már csak 199 tagú lesz.

Míg korábban egyéni választókerületi jelöltre és területi listára lehetett szavazni, a mandátumot nem eredményező töredékszavazatokból pedig az országos listán osztották ki a mandátumokat, áprilisban egyéni választókerületi jelöltre és országos listára lehet szavazni. Ez utóbbi lehet pártlista, illetve, akik kérték, hogy a parlamenti választáson is nemzetiségi választóként vegyék nyilvántartásba őket, és nemzetiségük állított országos listát, országos nemzetiségi listára voksolhatnak pártlista helyett.

Az is újdonsága az idei voksolásnak, hogy az országos önkormányzattal rendelkező nemzetiségek - amennyiben állítottak országos nemzetiségi listát - kedvezményes nemzetiségi mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.

A választás rendszerének átalakítása magával hozta azt is, hogy a korábbi 176 egyéni választókerület helyett idén 106 egyéni választókerületben szavazhatunk az egyéni jelöltekre.

Változott a jelöltté válás szabálya is: amíg korábban 750 ajánlószelvényt kellett összegyűjteni ahhoz, hogy valaki jelölt legyen, ráadásul egy választópolgár csak egy jelöltet támogathatott érvényesen, addig a mostani választáson már aláírásgyűjtő íven gyűjtik a jelöltek az aláírásokat, és egy választó több jelöltet is támogathat.

Újdonság az is, hogy nemcsak azok a magyar állampolgárok szavazhatnak a parlamenti választáson, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel: regisztráció után voksolhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is. Õk levélben adhatják le voksukat, és csak az országos pártlistára szavazhatnak.

Az is változás, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok nem a magyarországi szavazás előtt voksolnak, ahogyan korábban. Mivel egyfordulós lett a voksolás, ők is a magyarországi szavazás napján adhatják le szavazatukat a nagykövetségeken és konzulátusokon. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen - ahogyan a korábbi választások második fordulójában - a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást.

Míg a korábbi voksolás alkalmával a más választókerületbe átjelentkezéskor az új választókerület jelöltjeire lehetett szavazni, addig áprilisban már az eredeti lakóhely szerinti választókerületi jelöltekre lehet voksolni.

A változások közé tartozik az is, hogy a mostani választáson már nemcsak az egyéniben vesztes jelöltek szavazatai (az úgynevezett töredékszavazatok) érvényesülnek a pártlistákon, hanem a nyertes jelöltre leadott szavazatok közül azok is, amelyekre már nem volt szükség a győzelméhez.

Változott a kampánycsend szabálya is: korábban a voksolást megelőző nap 0. órától a szavazás befejezéséig volt kampánycsend, a mostani választáson viszont már nem lesz kampánycsend, bár a szavazás ideje alatt nem lehet választási gyűlést tartani, illetve a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.

Nem változott viszont az a szabály, hogy szavazni reggel 6-tól este 7-ig lehet a kijelölt szavazókörökben, a választási irodák levélben tájékoztatják a választókat arról, melyik szavazókörben voksolhatnak.

A Magyarországon szavazók ugyanúgy két szavazólapot kapnak, ahogyan korábban, szavazni két egymást metsző vonallal lehet.

Változás az is, hogy a levélben szavazás bevezetése miatt a választás eredményére többet kell majd várni, mint a korábbi választásokon. Előbb meg kell várni, amíg a külképviseleteken leadott szavazatok legkésőbb a szavazást követő negyedik napon Magyarországra érkeznek, és eljutnak a szavazók lakóhelye szerinti egyéni választókerületek kijelölt szavazóköreibe, ahol azokat bekeverik a többi voks közé és összeszámolják. Az egyéni választókerületek eredménye így várhatóan a szavazást követő hatodik napon dől el, bár az előzetes eredmény várhatóan már - a külképviseleti szavazatokra "váró" szavazókörök kivételével - a szavazás estéjén meglesz.

A Nemzeti Választási Bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek és a levélben leadott szavazatok összeszámlálása után, legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét.

Négy évvel ezelőtt már a második fordulót követő 11. napon volt országos listás eredménye a választásnak.

Címlapról ajánljuk

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak jövőre a közfoglalkoztatók, a Tisza-kormány által közzétett 2027-es országos ellenőrzési terv ugyanis kimondja, hogy egy dolgozót csak egyszer lehet beszámítani az éves ellenőrzési arányba. A Szociális és Családügyi Minisztérium dokumentuma megtartja a korábbi 10 és 20 százalékos küszöböket, de pontosabban előírja, hogyan kell a kormányhivataloknak követniük a támogatások útját, így lezárva sok kiskaput és joghézagot. Az ellenőrök azt is vizsgálják majd, hogy ki és mire használja a támogatásból vett gépeket, mennyi áru van ténylegesen a raktárban, és visszaforgatták-e az értékesítésből származó bevételt. A minisztérium azt kéri, hogy a hivatalok lehetőleg még a programok futása alatt ellenőrizzenek, amikor a hibák még javíthatók. A szigorítás oka, hogy például 2025-ben a 3569 ellenőrzés során feltüntetett 33 088 főből nem derült ki, hány különböző embert vizsgáltak valójában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×