"Egy komoly, súlyos társadalmi problémát, általános jelleggel, jogalkotás útján lehet kezelni, nem pedig egyedi perek alapján. A jogegységi döntés csak látszólagosan általános és látszólagosan normatív, hiszen azokon az egyedi jogvitákon nyugszik, azokat az egyedi jogvitákban felmerült problémákat próbálja meg kezelni, amelyek egy-egy szerződéshez, egy-egy peres ügyfélcsoporthoz kötődnek, és nem általános jellegű"- magyarázta a legfelsőbb magyar bírói fórum elnöke.

A hétvégén Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is azt mondta a Kossuth rádióban, hogy véleménye szerint a Kúria legfontosabb megállapítása az, hogy a devizahitelesek ügyét jogalkotással lehet megoldani.

" A legnagyobb tévedés a Kúria jogegységi döntésével kapcsolatban az lehet, ha úgy tekintjük, mint olyan eszközt, amely a devizahiteles problémát, mint "gordiuszi csomót", egyetlen kardvágással megoldja. A bíróságok nem így dolgoznak. A Kúria bírái, szervezetei folyamatosan figyelemmel kísérik az éppen zajló pereket az alsóbb fokú bíróságokon - közel kétezer ilyen per van folyamatban - és folyamatosan elemzik azokat a problémákat, amelyek ezekben az ügyekben felmerülnek" - tette hozzá Darák Péter.

"A jogegységi határozat meghozatalkor nagyon fontos volt, annak eldöntése, hogy melyek azok a problémák, amelyek megérlelődtek már a perekben annyira, hogy arról a Kúria egy jogegységi döntésben állást foglalhat. Ez azonban azt is jelzi, hogy jó néhány olyan kérdés maradt, amiben a Kúria még nem foglalt állást, legalábbis nem ebben a jogegységi eljárásban" - hangsúlyozta Darák Péter.

A Kúria elnöke az Inforádió Aréna című műsorában közölte, megvárják az Európai Bíróság döntését az újabb jogegységi határozat meghozatala előtt. Darák Péter arra reagált, hogy Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön arra kérte a legfőbb bírói testületet, minél hamarabb döntsön a devizahitelekkel kapcsolatos még nyitott kérdésekben, és ne várjon a luxemburgi határozatra.

Darák Péter viszont úgy nyilatkozott: a Kúria akkor hozhat majd döntést, ha a tisztességtelenség kérdéskörében az Európai Unió Bírósága állást foglal.

Rogán Antal szerint, semmilyen európai fórum véleménye nem kell hogy mérvadó legyen a testület számára. Úgy véli, a Kúria a magyar joganyag alapján is dönthet a nyitott kérdésekben, így az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés ügyében.

Darák Péter ugyanakkor kiemelte: a Kúria akkor hozza meg döntését, ha a szükséges tények és ismeretek birtokában lesz, az Európai Unió Bíróságának határozata pedig ezek közé tartozik.

Elmondta azt is, hogy a devizahiteles-probléma lényeges kérdései viszonylag rövid időn belül tisztázódhatnak, de miután több százezer szerződés van, minden részletkérdésre nem születhet válasz nagyon rövid, belátható időn. A Kúria újabb jogegységi határozatát, amely például az egyoldalú szerződésmódosítások kérdésével foglalkozik, az Európai Bíróság döntése után hozza meg. A luxembourgi székhelyű bíróság főtanácsnoki véleménye várhatóan februárban születhet meg, a végleges döntés pedig a tapasztalatok szerint azután két-három hónappal. A Kúria csak ezt követően tud majd állást foglalni.

Darák Péter arra a kérdésre, hogy a jogalkotónak milyen lehetőségei vannak magánjogi szerződésekbe utólag belenyúlni, azt mondta, erről az adott jogszabály ismeretében az Alkotmánybíróság dönthet majd. Példaként említette, hogy a rendszerváltozás előtti lakáskölcsönök ügyében egyszer már hasonló jogalkotói beavatkozásra került sor, abban az időszakban az Alkotmánybíróság is több kérdésben kifejtette az álláspontját. A kérdés az, hogy ez a több évtizeddel ezelőtt történt eset, a mai helyzetben is változatlanul irányadó-e vagy sem, erről az Alkotmánybíróság nyilatkozhat - tette hozzá a Kúria elnöke.

Az Aréna teljes műsorát meghallgathatja, ha ide kattint.