A tárcavezető kiemelte: az év legnagyobb sikerét a Közép-Európa-politikában, a szélesebb értelemben vett szomszédságpolitikában érték el, eredményesen erősítették tovább Közép-Európát. Magyarország idén tölti be a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnöki posztját, valamint júliustól egy éven át a visegrádi csoport élén is áll, vagyis közép-európai év van a magyar diplomáciában.

Meglátása szerint a magyar V4-elnökség első féléve alatt is erősebb, ismertebb lett az együttműködés, és ez a tendencia remélhetőleg jövőre is folytatódik. A visegrádi csoport iránt egyre komolyabb érdeklődés mutatkozik Európában és a világban - tette hozzá.

Martonyi János hangsúlyozta, hogy Közép-Európának megfelelő a gazdasági háttere, mivel Európa legdinamikusabban fejlődő térsége. A visegrádi országoknak pedig kifejezetten fontos az együttműködésük erősítése, így erőteljesebben érvényesíthetik érdekeiket - mutatott rá.

Közép-Európa külgazdasági szempontból is fontos Magyarországnak - jegyezte meg -, mivel a kivitel 30 százaléka a KEK országaiba irányul.

A külügyminiszter kijelentette: a szomszédos országokkal vannak viták, és ezeket "nem söpörjük a szőnyeg alá". Úgy fogalmazott, hogy a szomszédos országokkal kialakított viszony "változó", nagyban függ például attól, hogy az adott országban milyen kormány van.

Azt mondta, 2013-ban a legkedvezőbben Szerbiával alakultak a kapcsolatok, főként nemzetpolitikai szempontból, és Szlovákia esetében is sok eredményt értek el a gazdasági együttműködésben vagy a határátkelők megnyitásával. Azonban az állampolgárság szabályozásával kapcsolatban nem sikerült előrelépni, Nyitott kérdés még a magyar iskolák számát csökkentő új szlovák közoktatási törvény ügye, másként látják a kollektív jogokat a két országban, és a Benes-dekrétumok helyzetére is keresik még a megoldást - sorolta.

Martonyi János kiemelte: a magyar nemzetpolitikai célok akkor valósíthatók meg, ha a lehető legjobb együttműködést alakítja ki Magyarország a szomszédaival, és ezt segíti a közép-európaiság gondolata.

Az Európai Unióról szólva a tárcavezető elmondta: kedvező fordulat volt az idén a következő többéves költségvetés elfogadása. Magyarország nettó pozíciója, vagyis a befizetések és a támogatások egyenlege alapján a második helyen áll a tagállamok között, összesen 25 milliárd, vagyis fejenként 2500 euró jut az országnak. A tárgyalásokon sikerült az Európai Bizottság eredeti javaslatánál jobb eredményt elérni - közölte. Hozzáfűzte: "a pénz meglesz, most már csak el kell költeni a lehető leggyorsabban és a legjobban".

A sikerek között említette, hogy Magyarország kilépett a túlzottdeficit-eljárásból. Most már a bizottság is látja, hogy az ország komoly haladást ért el az egyensúly helyreállításában és a növekedésben - vélekedett.

Ugyancsak üdvözölte, hogy a bővítési fáradtság ellenére folytatódik az EU bővítése, hiszen ez a magyar diplomácia célja is. Nagy siker Horvátország uniós csatlakozása, és az, hogy Szerbia januárban megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország érdeke az EU bővítése nyugat-balkáni országokkal.

Martonyi János azt mondta, Magyarország nem euroszkeptikus, hanem eurorealista, vagyis úgy látja, hogy míg bizonyos területeken mélyíteni kell a tagállamok együttműködését, máshol erre nincs szükség. Nem jó, ha egy európai intézmény az alapszerződéseket figyelmen kívül hagyva próbálja növelni a hatáskörét a tagállamokkal vagy más intézményekkel szemben - közölte. Megjegyezte: ez nem segíti az integrációt, és ellenérzést kelt mind a tagállamokban, mind a polgárokban.

Arra is kitért, hogy a Magyarországgal szembeni támadásokat sikerült elhárítani, és az év utolsó szakasza lényegesen nyugodtabb volt, mint az első kétharmada. Ennek oka, hogy a kormány és a diplomácia a megfelelő fórumokon jól képviselte a magyar álláspontot, továbbá a támadások "kifulladtak", mert azok az állítások, amelyekre épültek, hamisnak bizonyultak - mondta. Hozzátette: mindig lesznek támadások, különösen a jövő évi kampány idején, de "a siker mindig legitimál".

A külügyminiszter a keleti nyitással kapcsolatban kifejtette: Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdasága, így érdeke a nyitott világgazdaság, a szabadkereskedelem. Az országnak hatalmas külkereskedelmi többlete van, idén - a világon egyedülálló módon - meghaladja a GDP 7 százalékát. A kormány célja, hogy növelje az Európán kívüli kivitelt. A diplomácia dolga, hogy tovább javítsa a gazdasági együttműködés feltételeit - közölte.

Martonyi János emlékeztetett: a Külügyminisztérium javasolta, hogy a korábbi tapasztalatokból kiindulva indítsanak nagyszabású ösztöndíjprogramot, és idén létre is jött a Stipendium Hungaricum.

Megjegyezte: a keleti nyitás sikerét jelzik a magas szintű látogatások is. Budapesten járt a vietnami, az indonéz és a szingapúri államfő, és Orbán Viktor miniszterelnök Japánba és Indiába látogatott.

A jövő évről a tárcavezető azt mondta, hogy a diplomácia kiemelt feladata lesz a választások politikai és jogi legitimációjának védelme. A pártpolitikai harcok nemzetközi szinten folytatódnak, ez nem rendkívüli, erre fel kell készülni - közölte. Véleménye szerint nem gond, hogy értékviták vannak a pártcsaládok között, de a tényeket nem lehet meghamisítani, és ha a viták hangneme visszafogottabb lenne, az mindenki előnyére válna.

A külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar diplomácia álláspontja világos, "tiszteletben tartjuk mindenki véleményét, de az igazunkat minden fórumon megvédjük".