Politikai vagy külpolitikai vakság nem látni, hogy Putyin harmadszori elnökségekor egyértelmű és elsőszámú külpolitikai céllá Moszkva számára egy eurázsiai gazdasági szövetség, majd még szélesebben egy eurázsiai szövetség kialakítását tűzte ki, amely az Európai Unió mintájára tartalmazna politikai és gazdasági elemeket. Ebben Ukrajna megtartása döntő jelentőségű - mutatott rá a történész.

Sz. Bíró Zoltán kifejtette, hogy miután Oroszországot rendkívül megütötte a globális válság 2008-2009-es hulláma, erőforrásaikat láthatóan a külpolitika tekintetében is koncentrálják. Ez az összpontosítás döntően a FÁK térségére irányul.

"Nem okozhat senkinek meglepetést, hogy ebben a történetben Ukrajna megtartása döntő jelentőségű. Ha Ukrajna elmegy, az eurázsiai gazdasági szövetség merő fikcióvá válik - hangsúlyozta a történész. Hozzátette: láthatóan ezért mozgósítanak minden politikai és gazdasági erőforrást.

A történész az uniós szerződés ukrán aláírásának elmaradásával kapcsolatosan utalt arra, hogy részben Moszkva és Brüsszel szembenállása áll a háttérben, másrészt az a belső gazdasági és általános politikai kurzus is, amelyet Janukovics és környezete vitt 2010 óta.

"Ukrajna sem volt kész arra, hogy ha eljön a pillanat, akkor viszonylag mérsékelt kockázattal meg tudja tenni ezt a fordulatot" - mutatott rá Sz. Bíró Zoltán.

Véleménye szerint meglehetősen önző és rövidlátó volt az a politika, amely kiszolgáltatottnak hagyta meg Ukrajnát. Emellett az Európai Unió erőforrásai is rendkívül korlátozottak.

"Oroszország a maradás árát láthatóan képes volt felajánlani, ezzel szemben az Európai Unió az átállás, átfordulás árát legfeljebb csak közép-és hosszú távon tudja megígérni" - mutatott rá a történész, aki szerint ebben a hármas-osztatú játékban lehet értelmezni mindazt, ami történt.

Arra is kitért, hogy Ukrajnának nagyon rövid időn belül jelentős hitelekre lenne szüksége, szakértők ennek mértékét 15-20 milliárd dollárra becsülik. Ezért fordultak az IMF-hez is, a valutaalap három fontos feltételének azonban az ukrán vezetés láthatóan nem akart eleget tenni, ráadásul az IMF 15-20 milliárdot folyósított volna, hanem 3 milliárdot.

"Úgy tűnik, hogy Moszkvában a nyomásgyakorlás mellett valamiféle ígérvény is elhangozhatott a Janukovics-Putyin találkozókon. Erről a nyilvánosság semmit nem tud bizonyosan, különböző feltételezések vannak. Nyilvánvalóan valamiféle anyagi kompenzációt ajánlott Putyin Janukovicsnak, s miután pillanatnyilag nagyon rossz helyzetben van az ukrán gazdaság, erre égetően szükség van. Ehhez képest a közép-vagy hosszabb távon megmutatkozó előnyök most másodlagosnak tűntek" - fejtette ki Sz. Bíró László.