A pszichológiában ismert fogalom az áldozatot hibáztató magatartás - emlékeztetett Skrabski Fruzsina. Ennek kapcsán felidézte, hogy a filmben is elment egy koszorúzásra, ahol a felszabadító szovjet hadseregre emlékeztek munkáspárti emberek. Amikor arról beszélgetett velük, miért ünneplik a megerőszakoló katonákat, azt mondták: hát, ezek a lányok kacérkodtak velük.

Ez nagyon jellemző reakció volt akkoriban - mutatott rá a filmrendező. Szerinte a kommunista propaganda is próbálta ezt elhitetni, hiszen maga a probléma fennállt, erre valamilyen magyarázatot kellett adni. Másrészt általában az emberek valamiért úgy képzelik, hogy ilyen nem történik meg, biztosan tesz azért valamit az a nő is - tette hozzá, azzal:szörnyű ez az áldozatot hibáztató magatartás.

A legszörnyűbb pedig az, hogy az érintett nő is hibáztatja magát, azt gondolja, talán valamit másként kellett volna csinálnia, hogy megmeneküljön - hangsúlyozta Skrabski Fruzsina.

A filmrendező szerint ez a téma jelenleg is aktuális. A családon belüli erőszak ma is létezik, és ma is jellemző, hogy akivel ez megtörténik, nagyon nehezen beszél róla.

Remélem, a filmnek olyan hatása is van., hogy a mai erőszakáldozatok is mernek beszélni a velük történtekről. Márpedig ez érdemes lenne, mert az áldozatoknak talán úgy nagyobb esélyük van újra normális életet élni - vélekedett.

A filmből is kiderül: a megerőszakolt nők zömében tönkrementek az elszenvedettek hatására. De ha beszélhettek róla, az biztosan komoly segítséget jelentett számukra a feldolgozásban. Ám az, hogy ők a történtek után magukat is kirekesztették, vagy a közösség rekesztette ki őket, elviselhetetlen fájdalmat okozott nekik és sokan közülük öngyilkosok is lettek - emlékeztetett Skrabski Fruzsina.