Kovács Péter tájékoztatása szerint a vízstratégiára azért is szükség van, mert a klímaváltozás következtében a vízkincs mindinkább felértékelődik. "Az ország földrajzi adottságai szerint felszín alatti vizekben - ivóvíz, termál és gyógyvizek - bővelkedünk, de felszíni vízkészleteink térbeli és időbeli eloszlása kedvezőtlen. Mindez az eddigieknél ésszerűbb, komplexebb vízgazdálkodást indokol."

A dokumentumban foglaltak megvalósításának kedvez, hogy az EU is a 2014-2020 közötti időszakra kiemelten fontosnak tartja a vízkészletek jó minőségének megőrzését, ésszerű felhasználását, erre a célra a következő években nálunk is több száz milliárd eurós forrás áll majd rendelkezésre. E pénzekből jut majd egyebek mellett a Balaton, a Szigetköz, a Homokhátság vizekkel kapcsolatos feladatainak megoldására is.

A nemzeti vízstratégiában hangsúlyt kap az országon átfolyó vizek megtartásának kérdése - húzta alá a helyettes államtitkár. A gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek következtében ugyanis időnként nagy mennyiségű víz zúdul át a Kárpát-medencén, emiatt gondot okoz az árvizek, belvizek elleni védekezés, majd azok levonultával az aszály.

Az egyensúly megteremtésére a stratégia többek között multifunkcionális tározók építését javasolja, amelyeket a nagyvizek idején feltöltve később öntözésre, halastóként, vagy turisztikai célra lehet hasznosítani, elsősorban EU-s pénzek felhasználásával. A tározók építése mellett az aszály elleni küzdelemben jelentős szerepe lehet a medertározásnak és földeken a mélyszántásnak, amely a talaj nedvességmegtartását segíti.

Jelenleg csupán alig 80-100 ezer hektárnyi területet öntöznek, de a mezőgazdasági termelés biztonságához ez kevés. Ezért, a vízstratégiába foglalt javaslat szerint e terület legalább megkétszerezése a feladat. Ennek megvalósításához a gazdálkodók korszerű, energia- és víztakarékos a berendezések vásárlásához támogatást kaphatnak - mondta Kovács Péter. Előnyt élvez a kertészetek, gyümölcsültetvények öntözőrendszerének fejlesztése.

A tapasztalat szerint az öntözött földekről kétszer, háromszor nagyobb termés takarítható be, mint a természet szeszélyére utalt táblákról. A termelőket segíti a földek mentén futó, évtizedekig elhanyagolt vízelvezető árkok megtisztítása is, ami által a belvizek jobban hasznosulhatnak. A közmunkaprogramok eredményeként nagyobb esők után több ezer kilométernyi árokban már ismét akadály nélkül folyik az öntözésre alkalmas víz, jelentősen csökkentek a belvízi károk - jegyezte meg a helyettes államtitkár.

A Kárpát-medence földrajzi helyzete miatt a folyók más országokban erednek, ezért, amint a stratégiát taglaló dokumentum is kiemeli, az ökológiai egyensúly megőrzéséhez, az eredményes vízgazdálkodáshoz elengedhetetlen a nemzetközi vízügyi kapcsolatok ápolása.

A helyettes államtitkár megerősítette: jelenleg is sikeres az együttműködés a tiszai árvizek mérséklésére Ukrajnával, Romániával közös monitoring rendszer működik a határ menti folyók vízminőségének figyelésére, Szlovéniával közösen épült meg a Kebele árvíztározó és sikerült megoldani a Rába habzás problémáját. Kiemelkedő jelentősége van a határvízi együttműködés mellett a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) keretében folyó Duna medence szintű vízgyűjtő gazdálkodási tervezésnek. A Nemzeti Vízstratégia ezeknek a nemzetközi kapcsolatoknak a továbbfejlesztésére is súlyt helyez.

Amennyiben a kormány elfogadja a nemzeti vízstratégiát, a dokumentum a 2014-ben induló "Kvassay Jenő intézkedési terv" megvalósításához szolgál alapul. E program a vízgazdálkodás gazdasági, társadalmi, vidékfejlesztési feladatai között hivatott megteremteni az összhangot - hívta fel rá a figyelmet Kovács Péter.