Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla

Télen több hétre bezárhatnak a nagy egyetemek - lapszemle

A Népszabadság arról ír, hogy december utolsó harmadában és január első hetében zárva lehetnek a nagy egyetemek. A Magyar Nemzet szerint korrigálják a választási eljárási törvényjavaslatot.

A Népszabadság arról ír, hogy december utolsó harmadában és január első hetében zárva lehetnek a nagy egyetemek. Ezzel is csökkenteni szeretnék téli működési költségeiket. A lap úgy tudja: egyes intézmények esetében ez csak a kollégiumokat érinti, máshol a képzésnek helyet adó épületeket is. A cikk szerint mindez azzal járhat, hogy az adott időszakban nem tartanak vizsgákat.

Szintén a Népszabadság ad arról a felmérésről hírt, amelyben 120 magyar prostituáltat kérdeztek meg svájci életkörülményeikről. A kutatás szerint a lányok heti 50 órát dolgoznak és magukon kívül még legalább három embert tartanak el. A lap azt írja: új jelenség, hogy megjelentek az utcákon a női futtatók.

A Magyar Nemzet szerint ma várhatóan senkit nem marasztal el a Fővárosi Ítélőtábla a titkosszolgálati szereplőktől hemzsegő Egymásért Alapítvány ügyében, mivel a megváltozott körülményekre hivatkozva a védők és az ügyészség is új elsőfokú eljárást indítványozott. Az Egymásért-ügy lényege, hogy az alapítvány hatalmas mennyiségű élelmiszert hozott be adományként az országba, amelyet később jogszabály-ellenesen mégis értékesítettek, ám az adásvétel után az adót nem fizették meg.

A Magyar Nemzetből az is kiderül: egy zárószavazás előtti módosító csomaggal korrigálják a kormánypártok azokat a részleges ellentmondásokat, amelyek a választási eljárási törvényjavaslathoz kapcsolódó indítványok hétfői elfogadásával alakultak ki. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a lapnak azt mondta: meggyőződése, hogy a képviselőcsoport döntései egyértelműek voltak, de az ilyen nagy jelentőségű törvényeknél gyakran előfordul hasonló probléma. A hírek szerint egy szavazással több mint száz ponton módosulna a törvényjavaslat.

Az Indexen olvashatnak arról, hogy ötven százalékkal nőtt az év első félévében a Magyarországról Németországba emigrálók száma a tavalyihoz képest. Az elköltöző magyarok száma 2005 óta folyamatosan növekszik. Egy szociológus szerint a folyamat kumulálódhat, mivel a több és több elvándorló, még továbbiakat vonzhat magával.

Az Index arról is beszámol, hogy a májusban elkészült kelenföldi aluljáró után új, festményszerű arculatot kapott a rákoshegyi vasúti gyalogos aluljáró is. A civilek és diákok két hétig készítették az alkotást. A 300 négyzetméternyi felület térszínesítésének témája egy fikció, amely szerint egyszer a vidék visszafoglalja a várost, vagyis fákkal, bokrokkal, zöld felületekkel telnek meg a nagyvárosok.

A Napi Gazdaság a magyar kormány és az IMF közti tárgyalással foglalkozik honlapján. A cikk szerint Varga Mihály, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter úgy véli: az alacsony bérszínvonal és a magas rezsiköltségek miatt elcsigázott magyarokat nem akarja tovább terhelni a kabinet, ezért nehéz megállapodni a valutaalappal. A politikus kifejtette: a kormány célja egyrészt az, hogy az ország finanszírozhatósága biztosított legyen, másrészt pedig hogy olyan szerkezet-átalakító lépések történjenek, amelyek érdemben és hosszú távon növelik az ország versenyképességét, miközben tekintettel vannak a társadalom tűrőképességére is.

A portfolio.hu írásából megtudhatják: a válság kezdete óta nem fordult elő, hogy csökkent volna a nem teljesítő hitelek aránya Magyarországon. Az idei harmadik negyedévben azonban ennek is elérkezett az ideje. A három hónap alatt mért 5,7 százalékos csökkenés a Magyar Nemzeti Bank szerint nagyobb visszaesés, mint amekkorát az időközben bekövetkezett forinterősödés indokol.

A pénzcentrum.hu azzal foglalkozik, hogy a tranzakciós adó miképpen érinti majd a hitelkártya használókat, mennyi marad a jóváírásokból, vagyis érdemes lesz-e még hitelkártyával vásárolni jövőre is.

Hanganyag: Gál Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×