Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem ültette át jogrendszerébe megfelelően az unió engedélyeztetési eljárásról szóló irányelvét.

A bizottság véleménye szerint a magyarországi letelepedés nem szabható feltételül a műsorszórási engedély megadásához, mert az sérti a szabad szolgáltatásnyújtás uniós elvét, továbbá az EU telekommunikációs előírásait - tette hozzá.

Felszólító levél

Alapos tájékozódás után még szerdán indította el az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a médiaengedélyeztetési irányelv vélt megsértése miatt - értesült a BruxInfo. A testület az eljárás első szakaszában szokásos hivatalos felszólító levelet (letter of formal notice) küldött Budapestnek, amelyben közli, hogy a véleménye szerint a magyar Országgyűlés nem megfelelően alkotott törvényeket az uniós keretjogszabályról.

Úgy tudjuk, egy külföldi műholdas televíziós szolgáltató panaszolta be Magyarországot még tavaly Brüsszelben - írja a BruxInfo. A vállalat állítólag szeretett volna műholdas televíziós adásokat sugározni a reménybeli előfizetőinek, ezt azonban csak azzal a feltétellel engedélyezte volna neki a hatóság, hogy rendelkezik magyarországi telephellyel és állandó, Magyarországon bejegyzett cég nyújtja a szolgáltatást. A televízió-társaság azzal érvelt, hogy az uniós jogszabályok értelmében neki joga van határokon átnyúló szolgáltatást végezni.

Bár a magyar törvény nem írja elő kötelezően a magyarországi telephely meglétét, de nem is tiltja meg a hatóságnak, hogy pótlólagos feltételeket támasszon.

Kérdés, válasz, eljárás

Értesüléseink szerint az Európai Bizottság a panasz nyomán információkat kért Budapesttől, és "mivel nem kapott kielégítő válaszokat a kabinettől, megindította szerdán az eljárást" - tájékoztatta a Bizottság a BruxInfót. A testület tehát úgy látja, hogy a hatályos magyar törvény ütközik az EU működéséről szóló uniós alapszerződés 56-os cikkével, amely a szolgáltatások szabad áramlásának alapelveit fekteti le, valamint az engedélyezési irányelv 3-as és 6-os cikkével, mindent összevetve pedig "aggályaink szerint a magyar médiaengedélyezési rendszer nem felel meg az európai uniós előírásoknak".

Az uniós alapszerződés 56-os cikke előírja, hogy nem lehet a letelepedés és a szolgáltatás szabadságát korlátozni pusztán amiatt, mert a szolgáltatást nyújtó vállalat vagy személy más tagországban van bejegyezve, mint a szolgáltatást igénybe vevők, ez esetben a magyar előfizetők.

A médiaengedélyeztetési irányelv kérdéses rendelkezései pedig egyrészt azt írják elő, hogy "a tagállamoknak biztosítaniuk kell az elektronikus kommunikációs szolgáltatások szabad nyújtását", másrészt pedig azt, hogy a tagországi hatóságok bejelentési kötelezettséget előírhatnak, de adminisztratív jellegű döntésre (pl. telephely létrehozására) nem kötelezhetik a szolgáltatót.

Aggályok

A bizottsági álláspontot Brüsszel szerint az is alátámasztja, hogy az adott irányelv csak olyan feltételek támasztását teszi lehetővé a tagállamoknak, amelyek kifejezetten a távközlési és médiaszektorral kapcsolatosak.

Tisztviselők rámutattak, hogy a szerdán indult eljárásnak nincs köze a médiatörvénnyel kapcsolatos korábbi bizottsági aggályokhoz.

Az engedélyeztetési irányelvvel viszont nem először gyűlt meg a baja Magyarországnak. A 2010-ben bevezetett távközlési adó kapcsán indult kötelezettségszegési eljárás során is erre a keretjogszabályra hivatkozott Brüsszel, kijelentve, hogy az adónem igazgatási díjnak tekinthető, és így az irányelv hatálya alá tartozik. A belső piaci jogszabályok alapján viszont igazgatási díjat csak úgy lehet szedni a piaci szereplőktől, ha ezeket a pénzeket a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére fordítja az állam.

A kabinet azonban deklaráltan az államháztartási egyenleg javítása céljából vezette be az adót, és érvelése szerint az nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, és így az abból származó bevételek felhasználásáról a tagállam egyedül dönthet.