A kormány meg akar egyezni az IMF-fel, de csak jó megállapodást hajlandó kötni - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor a parlamentben, napirend előtti felszólalásában úgy vélte: Magyarországnak nem a saját, hanem az unió gondjai miatt van szüksége erre. A kormányfő úgy látja, hogy Magyarország azért nem tud előre haladni, mert visszahúzza az unió válsága, ezért van szükség egy biztonsági hálót jelentő megállapodásra. Hozzátette: a következő kormányülésen levonják a 2008-ban kötött, szerinte rossz IMF-megállapodás tanulságait, hogy egy új, jobb javaslatot dolgozzanak ki, aminek alapja a munkahelyvédelmi akcióterv lesz. Orbán Viktor javaslatot tett a pénzügyi ombudsmani intézmény létrehozására, mert - mint mondta - a kormány eddigi intézkedései ellenére még mindig sok az állampolgári sérelem.

A valutaalap és az Európai Unió által támasztott feltételek nyilvánosságra hozatalára kérte a kormányfőt az MSZP frakcióvezetője. Mesterházy Attila a kormányfő beszédére reagálva úgy vélte: Orbán Viktor egy alternatív valóságban él, mert szerinte a magyar emberek és a külföld sem látja a sikereket. A Jobbik szerint a Fidesz minden örökölt és a saját gazdaságpolitikai csődjét is a Nemzetközi Valutaalapra akarja kenni. Vona Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezetője a kormányfő beszédére utalva hiányolta a munkahelyteremtésre vonatkozó részleteket. Az LMP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint a kormányfő által vázoltakkal ellentétben Magyarország olyan mély gazdasági válságban van, amilyen az elmúlt két évtizedben alig sújtotta az országot. Jávor Benedek azt mondta: a kormány gazdaságpolitikája miatt a gazdaság jóval nagyobb bajban van, mint a kormányváltás előtt.

A nemzetgazdasági miniszter szerint valószínűleg nem lehet kiterjeszteni a tranzakciós illetéket a jegybankra. Matolcsy György az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán közölte: a Költségvetési Tanács, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió még tárgyal erről. Hozzátette: vita van arról is, hogyan valósítható meg jövőre a 3 százalék alatti költségvetési hiány. A miniszter úgy vélte: a munkahelyvédelmi akcióterv forrásai megvannak, és ez lehetővé teszi a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.

A tervek szerint nem lesz kampánycsend a 2014-es választáson, átalakul a kampányfinanszírozás rendszere, és a kampányeszközök is korlátozottabbak lehetnek a jelenleginél. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta, hogy a kiadások nagy részét az állam biztosítja. Várhatóan minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű - az egymillió forintot is meghaladó - hozzájárulást kap, amellyel a választások után tételesen el kell számolnia. Egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehet elfogadni, ami a költségeknek legfeljebb az egyharmadát teheti ki. Az elképzelések között szerepel a kampányeszközök korlátozása, például kereskedelmi hirdetési tilalmak, valamint ingyenes megjelenési lehetőség a közszolgálati médiumokban.

Rekord közeli szintre drágulnak szerdán az üzemanyagok; a Mol a benzin nagykereskedelmi árát bruttó 8, a gázolajét 4 forinttal emeli. Sándor Dávid, a Portfolio.hu elemzője az InfoRádióban elmondta: a 95-ös benzin literenkénti átlagára 444, a gázolajé 445 forint lesz. Az autósok akár 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. A Mol egy hete bruttó 3 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, akkor a benzin ára nem változott.

Decembertől hetente háromszor Budapestről Kijevbe és Tel Avivba is repül a Wizz Air diszkont légitársaság, miután határozatlan időre elnyerte a magyar légügyi hatóság által meghirdetett járatok indítási jogát. A társaság vezérigazgatója elmondta: a 3 éves, 2 milliárd forint értékű szerződés révén évente 2 millió új utassal számolnak. Váradi József hozzátette: két hónapon belül várható döntés a moszkvai és az isztambuli járat indításáról.

Õrizetbe vette Biszku Bélát az ügyészség, a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el ügyében. A megbízott fővárosi főügyész elmondta, hogy az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat belügyminiszterként irányító egykori politikust több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják két sortűzzel, a Nyugati térivel és a salgótarjánival összefüggésben. Ibolya Tibor hangsúlyozta, hogy ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. A 91 éves Biszku Béla ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján.