Navracsics Tibor kiemelte: a hungarológia nem öncél, hanem a párbeszéd rendkívül fontos eszköze.

A magyarság nem létezhet elszigetelten, önmagában Európa közepén, és a nemzeti "elsorvadás" első lépése lehet, ha elveszítjük kapcsolatunkat a külvilággal - mondta Navracsics Tibor.

Az a tevékenység, amelyet a vendégoktatók, lektorok végeznek, teszi lehetővé, hogy Magyarország érthetővé váljon külföldön. A hungarológiának óriási a szerepe - állapította meg.

Ugyanakkor az is fontos, hogy "értsenek minket", de ne csak nyelvi értelemben - mutatott rá, hozzátéve: mindennel foglalkozni kell, ami magyar, a magyar élet minden szegmensével, és meg kell ismertetni, meg kell szerettetni a magyarság eredményeit a külföldi közvéleménnyel.

A hungarológiát bővíteni kell oly módon, hogy azok is megérthessék a korábbi és a mai magyarországi folyamatokat, történelmünket, akik nem beszélik a magyar nyelvet - fejtette ki.

"Értsék meg a mi interpretációnkat is, és ez nem csak nyelvtudás kérdése" - mondta.

Kitért arra, hogy olyan Magyarországról szóló könyv megjelentetését tervezik, amely meggyőződésük szerint a külföldi, magyarul nem beszélők számára is közelebb hozza az országot.

Kiemelte, hogy egy kilencvenéves tudomány művelőinek éves összejövetele kezdődik meg. Azt mondta: nem véletlen az 1922-es születési dátum, amely pontosan jelzi a Trianon utáni "lassan ocsúdó magyar szellemi közélet" legfontosabb következtéseit. Felismerték, lehet, hogy amit magunkról tartottunk korábban, azt nem sikerült elmondani, közvetíteni a külföldnek.

Felidézve a külföldi magyar intézetek létrehozásáról szóló törvényt, azt mondta: a cél nemcsak az volt, hogy kultúrembereket neveljenek, hanem az is, hogy szakmájukhoz európai szinten értő, nyelveket beszélő szakembereket képezzenek.

Hatos Pál, az intézet vezetője kiemelte: a vendégoktatói találkozót minden esztendőben a tanév kezdete előtt rendezik. Jelezte, több mint másfél tucat országból érkeztek lektorok, vendégoktatók a magyar fővárosba, szakmai tapasztalataikat osztják meg a hétfői és keddi tanácskozáson.

Hozzátette, egy kultúrát általában véve a nyelven, nyelvtanításon keresztül lehet megismerni. Ugyanakkor az elmúlt ötven év tömegkultúrája igyekszik visszaszorítani a nyelvi identitást - állapította meg, megjegyezve: kiemelt feladat az országkép formálásért is felelős szervként, hogy pozitív üzeneteket közvetítsenek.

Kovács Zoltán, a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta: beszélni kell arról, mitől vagyunk nemcsak magyarok, hanem közép-európaiak.

Közölte: előkészületben van a tematikus évek sajátos struktúrájának kialakítása, amely évről-évre lehetőséget kínál arra, hogy Magyarország megmutassa magát. A szerkezeti átalakításokról szólva kitért arra, hogy a kormány múlt heti ülésén döntött a belgrádi magyar intézet létrehozásáról, és előrehaladott a zágrábi, valamint a kolozsvári kulturális intézet felállításának előkészítése.

Megjegyezte ugyanakkor: a magyar kultúrának nemcsak Európában kell jelen lennie, hanem a világ más pontjain is, így a közel-keleti és délkelet-ázsiai térségben.

Prőhle Gergely, a külügyi tárca helyettes államtitkára elmondta: a 2013-as év közép-európai esztendő lesz, Magyarország elnöke lesz a közép-európai kezdeményezésnek, ami érinti a hungarológiát is. Emlékeztetett arra, hogy jövő nyártól a visegrádi négyek elnöki posztját tölti be Magyarország, majd kitért a 2013. január 1-jén kezdődő magyar-olasz kulturális évadra.

Az intézet honlapja szerint a Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének kiemelt területe a külföldi egyetemeken működő hungarológiai - más megnevezéssel magyarságtudományi - képzések támogatása. Az intézet több mint harminc külföldi egyetemre küld Magyarországról lektorokat és vendégtanárokat, akik szemeszterenként csaknem 1500 hallgatónak tartanak kurzusokat.

A vendégoktatók feladata, hogy a tantermi oktatás mellett kutatási projektekbe is bekapcsolódjanak, segítsék a kapcsolatépítést a magyar felsőoktatási intézményekkel, hallgatóik magyarországi tanulmányútjait, és aktívan részt vegyenek a magyar kultúra megismertetésében, helyi kulturális programok szervezésében.

A "lektori hálózat" a kulturális diplomácia régi és jól bevált eszköze, és fontos szerepet játszik a külföldi egyetemeken működő hungarológiai oktatás és kutatás minőségének biztosításában, illetve az oktatóhelyek magyarországi kapcsolatrendszerének támogatásában - olvasható a honlapon.