A közleményben azt írták: Szabó Máté az Alkotmánybíróság egy határozatára is hivatkozva azt kifogásolja, hogy a létszámkeretet nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állapították meg. Az ombudsman szerint a kormányhatározat megalkotása a jogállamiság, valamint a jogbiztonság elvével és ezen keresztül a művelődéshez való joggal összefüggő visszásságokat okozott - tették hozzá.

Az alapvető jogok biztosa egy panaszbeadványhoz kapcsolódva az idén júniusban, hivatalból indított vizsgálatot a felsőoktatási intézményekbe felvehető hallgatók létszámkeretének nagyarányú csökkentése miatt.

A vizsgálat feltárta, hogy a jogalkotó nem tartotta be a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény rendelkezéseit, a létszámkeret előző évhez viszonyított plusz-mínusz 10 százalékos változást engedélyező, illetve korlátozó garanciális szabályát. Ezt Szabó Máté kérdésére az oktatásért felelős államtitkár is elismerte, ugyanakkor ezzel összefüggésben a kormány stratégiai céljainak megvalósítására hivatkozott - közölte az ombudsman hivatala.

Hozzátették: az alaptörvény külön is rögzíti, hogy a jogszabályok mindenkire, így az állami szervekre nézve is kötelezőek. Az Alkotmánybíróság a hallgatói létszámkeretre vonatkozó szabályozása kapcsán alkotott határozatának értelmében törvénysértő az olyan jogalkotás, amikor nem a megalkotására felhatalmazó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően határozzák meg egy alacsonyabb szintű norma tartalmát.

Mindezek miatt Szabó Máté a kormánytól azt kérte: vonja vissza a felsőoktatásban felvehető, államilag támogatott hallgatók létszámkeretéről szóló döntését, és a létszámkeretre vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban rögzítse a 2012/2013-as tanév új belépőinek felsőoktatási létszámkereteit - olvasható a közleményben.

Kedd este, várhatóan nyolc órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel mintegy 110 ezer, felsőoktatási intézménybe jelentkező sorsa dől el. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölte meg az állami ösztöndíjas képzési formát, 82.661-en jelentkeztek nappali képzésre. Levelező képzést a felvételizők 23 százaléka választott, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölt meg első helyen.