Pontosan olyan hitelcsomagot remélhet Magyarország a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól, mint amit 2008-ban is kapott, ami azt jelentené, hogy negyedévente ellenőriznék a magyar gazdaságpolitika irányát - mondta az InfoRádiónak a Portfolio.hu vezető elemzője.

Madár István szerint a negyedéves ellenőrzések akkor is lesznek, ha a kormány nem hívja le a hitelt.

Bár a kormány szeretett volna egy ennél lazább, megengedőbb csomagot, ez azonban csak akkor jöhetne szóba, ha az ország teljesítene olyan feltételeket, amelyek az IMF értelmezése szerint jelenleg nincsenek meg (például a valóban kiszámítható gazdaságpolitika) - hangsúlyozta a szakértő, aki elképzelhetőnek tartja, hogy nem születik megállapodás őszre.

Mintha a kormány nem döntötte volna még el, hogy akarja vagy nem a megegyezést, és ha akarja, akkor mikor. A jelek arra utalnak, hogy több lassító szándék van a tárgyalási folyamatban - tette hozzá Madár István.

Úgy véli, a delegáció jövő heti érkezésekor látni lehet majd, hogy a tárgyalófelek között tempókülönbség van: a kormány tapogatózó, ismerkedő tárgyalásnak tekinti a mostanit, az IMF-EU viszont valószínűleg ennél többet szeretne.

Varga Mihály őszi megállapodásra számít

Várhatóan ősszel lesz megállapodás az EU-val és az IMF-fel - mondta Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter vasárnap este a Hír Tv Versus című műsorában.

Emlékeztetett, hogy az ország súlyos adósságterhet örökölt az elmúlt évtizedekből. Ugyan Magyarországnak jelenleg nincs szüksége arra, hogy pénzt kapjon a nemzetközi szervezetektől, de a nemzetközi pénzpiacok idegesek, mivel olyan országok is súlyos gazdasági gondokkal küzdenek, mint Spanyolország, vagy Olaszország. Ezért Magyarországnak szüksége van egy olyan védőhálóra, amelyet az EU/IMF-fel megkötött magállapodás jelent majd - fejtette ki a tárca nélküli miniszter.

Varga Mihály szerint "Európában kavarog minden, a nálunk sokkal nagyobb gondot jelentő Spanyolország, Olaszország, esetleg Franciaország ügyei a piacokat hektikussá teszik". Kiemelte: ezért most nagyon nehéz megmondani, hogy jövőre meglesz-e a piacon az az 5-6 milliárd eurós finanszírozási forrás, ami Magyarországnak ahhoz kell, hogy például vissza tudja fizetni a lejáró, korábbi IMF-adósságot. Ha a piaci forrás meglesz, akkor nincs szükség az új hitelre, ha nem lesz meg, akkor hozzá kell esetleg nyúlnunk a kerethez, így "ez a biztonsági háló című történet" - fogalmazott a tárca nélküli miniszter.

Varga Mihály, az IMF-nek más országokkal folytatott tárgyalásai alapján, az esetleg felmerülő témák között említette az ingatlanadó, illetve a vagyonadó kérdéskörét.

Ha ez szóba kerül, mondta a miniszter, el fogják mondani az EU/IMF tárgyaló delegációjának, hogy Magyarország olyan adórendszert akar bevezetni, kiépíteni, amelyben a munkát terhelő adók csökkennek, miközben nő a fogyasztást terhelő adóké. Így a jövedelem típusú adók mértéke csökken, míg a fogyasztási adó, az általános forgalmi adó mértéke növekedhet.

Az ingatlanadó, illetve a vagyonadó kapcsán Varga Mihály kijelentette: "határozottan rögzíteni szeretném, hogy a kormány nem készül semmilyen ilyen adó elfogadására."

A bankadót is a várhatóan szóba kerülő témák között említette a miniszter. Elmondta: 2010-ben a kormány azt ígérte, hogy ez egy olyan adó lesz, amely átmeneti időszakra segíti a költségvetést, addig, amíg válság van. Jelezte: ez az adó 2013-tól egy alacsonyabb szintre megy le, de a bankoknak hosszabb távon is számolniuk kell majd vele, mértékét azonban majd várhatóan az EU-ban érvényesített szokásos szintre állítják be.

A tranzakciós adó kérdését olyan területnek mondta Varga Mihály, amelyről vita lesz a tárgyalásokon.

"El fogjuk mondani az álláspontunkat, elmondjuk, hogy nem költségvetés-technikai kérdésről van szó" - mondta a miniszter. Hozzátette, arról van szó, hogy a jegybank független intézmény, maga dönti el, hogyan fizeti be ezt az adót, áthárítja-e, vagy nem a partnereire.

Varga Mihály kiemelte: ez egy érzékeny kérdés, "elmondjuk az álláspontunkat, s reméljük, meg tudjuk győzni a valutaalapot, hogy itt egy olyan intézkedésről van szó, ami érint minden banki szereplőt, miért ne érinthetné a jegybankot is". Hozzáfűzte: a jegybank most is fizet adót, például általános forgalmi adót, a dolgozói után pedig jövedelemadót.