A kormányzati ciklus félidejéhez érkezve mérséklődött, konszolidálódott a törvényalkotás tempója: a sokak által kifogásolt egyéni képviselői indítványok száma csökkent a kormány-előterjesztésekhez képest. Az Országgyűlés pedig olyan működésre kezd átállni, amely a nagy, rendszer-átalakító törvények elfogadása után immár a rendszer működtetését részletező jogszabályok elfogadásáról szól - vont mérleget a törvényalkotás tempójáról Navracsics Tibor.

A kormányzati szerkezet közelmúltban lezajlott átalakítását logikus mozgásnak nevezte, ugyanis - mint mondta - az Orbán Viktor miniszterelnök által eltervezett ütemezésnek megfelelően a ciklus felétől kezdődően a következő parlamenti választásra készülve a kormányzás politikai szempontjai kerülnek előtérbe. Így míg az első két év elsősorban a rendszer-átalakító törvények elfogadásáról szólt, és inkább a közigazgatási központ, vagyis a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) volt a hangsúlyos szereplő, addig a jövőben mellette a kormányzás politikai központja, a Miniszterelnökség is jelentős koordinációs szerepet kap - fejtette ki.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a két szervezeti egység kiegészíti egymást: a tárcák közötti közigazgatási összhang megteremtése továbbra is a KIM, a választókerületekkel való kapcsolattartás és a politikai szempontok érvényesítése a kormányzati döntéshozatalban pedig a Miniszterelnökség feladata.

A többi átalakítást "személyes mozgások függvényének" tartja a tárcavezető. Szerinte értelemszerű, hogy a korábban a KIM-hez tartozó - a társadalmi felzárkózásért, valamint az egyházi és civilügyekért felelős - államtitkárságok Balog Zoltán miniszteri kinevezésével az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerültek, azok karakterükből adódóan korábban is csak ideiglenesen tartoztak a KIM-hez.

Navracsics Tibor szerint a 2014-es parlamenti választásig hátralévő szűk két év kormányzati munkamegosztását a most kialakult szerkezet fogja meghatározni, mert bár a személyi változásokat sosem lehet kizárni, a kormányzat szerkezetében nem terveznek további átalakításokat. Orbán Viktor is többször kifejtette: ezzel a "finomítással" lezártnak tartja a kabinet átalakítását, és "összességében szerintem is jól működnek a kormányzat alegységei, a szerkezet is rendben van, nincs szükség változtatásokra" - mondta.

A KIM még hátralévő feladatai közül kitért a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalokra, amelyekről szólva felidézte: a szaktárcát is váratlanul érte, hogy a járási rendszer a legélesebb vitákat nem vidéken váltotta ki, hanem Budapesten, ahol a KIM álláspontja szerint sokkal racionálisabb lett volna nem kerületi szinten szervezni a járásokat. Tiszteletben tartották azonban a kerületi polgármesterek észrevételeit, és annak érdekében, hogy legalább az első időszakban ne legyen bizalmatlanság a járásokkal szemben, végül támogatták, hogy az új közigazgatási egységek a fővárosban kerületi szinten szerveződjenek.

A járásokkal kapcsolatban így már nincsenek "feszültséggócok", egy-két probléma persze mindig adódik, hiszen most is van olyan, aki azt szeretné, hogy egy másik járást szüntessenek meg, de a túlnyomó többség támogatja az új rendszert, s 2013 elején létrejöhet Budapesten 23, vidéken pedig 175 hivatal - mondta a kormányfő-helyettes.

Kitért arra is, hogy a héten a Ház elé terjesztette a kabinet az új Polgári törvénykönyvre (Ptk.) tett javaslatát, amelyet az ősszel fogadhat el a parlament. A legnagyobb vitákra a család- és személyiségi jogi, valamint a gazdasági életre vonatkozó kérdéseket érintően számít.

Geréb Ágnes, a foglalkozásától eltiltott szülész-nőgyógyász kegyelmi kérvényeiről szólva közölte: a KIM államfőnek szóló hivatalos felterjesztése még nem készült el. Olyan ügyről van szó, amelyben a korábbi szabályozatlanság, az emberi jogi kérdések és a nemzetközi háttér miatt hihetetlen óvatossággal, érzékenységgel kell eljárni, ezért alapos munkára kérte munkatársait - mondta.

Arra a kérdésre, mit tartana helyesnek az ügyben, azt felelte: "hogy a köztársasági elnök úr jól és természetesen a jogszabályoknak megfelelően döntsön". Emlékeztetett: a KIM a Geréb Ágnes ügyében született jogerős ítélet után azonnal engedélyezte az ítélet végrehajtásának elhalasztását, hogy Geréb Ágnesnek a kegyelmi döntés megszületéséig ne kelljen börtönbe vonulnia.

Azzal kapcsolatban, hogy felülvizsgálati eljárásában a Kúria bűncselekmény hiányában felmentette kedden az önkényuralmi jelkép használatának vétsége alól Fratanolo Jánost, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökét, a tárcavezető leszögezte: az Országgyűlés többségének továbbra sem áll szándékában megváltoztatni a vöröscsillag-viselésről szóló büntetőjogi szabályozást. "Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, miért nem" - mondta.