A pénzügyi tranzakciós illeték a Fidesz-kormány trójai falova; csak pénzbeszedés, egy adó, hiszen nem társul hozzá állami szolgáltatás - mondta a szocialista Józsa István. Az ellenzéki képviselő szerint a sárgacsekkadó nem korlátozza a spekulációt, de megadóztatja a szegény emberek mindegyik pénzmozgását - a zárószavazás előtt érkezett módosító javaslatok alapján még a hiteltörlesztést is.

A Jobbik is adónak tartja a tranzakciós illetéket - derült ki Volner János sajtótájékoztatóján. A radikális párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy ez az illeték elszegényíti az embereket, tönkreteszi a gazdaságot és visszaveti a vállalati hitelezést.

Az LMP-s Scheiring Gábor szerint a pénzügyi tranzakciós illeték igazságtalan, mert nem a spekulációs átutalásokra vetik ki; dilettáns, mert a jegybank emgadóztatásával az állam az egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt; és önsorsrontó, mert a kormány nem egyeztetett az Európai Unióval, vagyis a pénzügyi tranzakciós illeték miatt tovább csúszhat az IMF-fel folytatandó tárgyalás.

A Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció nevében felszólaló Kolber István független országgyűlési képviselő szerint a kormány megszegi az alkotmányos rendet és az uniós normákat a sárgacsekkadóval.

A Fidesz frakcióvezetője viszont azt állítja, hogy a kormány a válság kezelésére nem azt a módszert választotta, hogy csökkenti a közszolgák számát és a nyugdíjakat, hanem kiveti ezt az illetéket, és a beszedett mintegy 300 milliárd forintot a munkahelyek védelmére és a foglalkoztatás bővítésére fordítja. Rogán Antal hangsúlyozta, hogy a tranzakciós illetéket a bankok fizetik, és mivel nem lehet kivétel, a jegybank is.

A záróvita végén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szintén azt mondta, hogy a kormány a lakosság megszorítása helyett fizettet tranzakiós illetéket a bankokkal és a bevételből az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett munkahelyvédelmi terv révén összesen 1000 milliárd forintnyi terhet vesz le az emberek válláról.

Az Országgyűlés 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében szavazta meg a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését.

A törvény alapján 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.

A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy az államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék.