Szabó Máté a minősített adat védelméről szóló törvény, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény, a polgári perrendtartásról szóló törvény, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény egyes rendelkezéseit semmisíttetné meg.

Azok ugyanis - véleménye szerint - az információs önrendelkezéshez való jog, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jog aránytalan korlátozását teszik lehetővé.

A hivatal közlése szerint Szabó Máté a pozitív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket (a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény) nem támadta meg, mivel az ombudsman álláspontja alapvetően eltér az adatvédelmi biztos álláspontjától.

"Noha az alaptörvény és az új alkotmánybírósági törvény jelentős mértékben megváltoztatta azon személyek körét, akik jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos megállapítását kérhetik, az ombudsman továbbra is rendelkezik e joggal" - olvasható a közleményben.

Az alapvető jogok biztosa azokról a beadványokról döntött, amelyeket Jóri András adatvédelmi biztos - hivatalának megszűnése, 2011 vége előtt - nyújtott be. Az ombudsman azonban nem tekinthető jogutódnak az adatvédelmi biztos beadványait illetően, ezért nincs mód az indítványok fenntartására és az alkotmánybírósági eljárás folytatására, az ombudsman saját hatáskörében eljárva indítványozta az alaptörvénnyel ellentétes jogszabályok vizsgálatát - közölte az alapjogi biztos hivatala.