Infostart.hu
eur:
369.21
usd:
335.81
bux:
143200.71
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Az alkotmány részéve válhatnak az alaptörvény átmeneti rendelkezései

Az alkotmányba írná Matolcsy György, hogy az új alaptörvény átmeneti rendelkezései is az alaptörvény részét képezik. Az év eleje óta hatályos alaptörvény első módosítását kedden kezdeményezte a nemzetgazdasági miniszter.

Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament. És bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály a január 1-jétől hatályos alaptörvény része, maga az új alkotmány nem deklarálta ezt.

A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, s azok több esetben egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagukat az alaptörvény részének minősítik - írta akkor az ombudsmani hivatal.

A Matolcsy György kezdeményezte változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.

Az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma. Az átmeneti rendelkezések között rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Az átmeneti törvény elfogadásával az Országgyűlés alkotmányos alapot teremtett arra is, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Ezt a lehetőséget azonban Matolcsy György mostani alkotmánymódosító javaslatával megszüntetné, amit az európai uniós joggal való összhang megteremtésével magyaráz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Az Európai Bizottság tovább léptette a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárását, mert a kormány nem frissítette a légszennyezés csökkentésére szolgáló programját. Ha nem történnek lépések, akár két hónapon belül az Európai Unió Bírósága elé állhat az állam. A 2020-ban benyújtott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program felülvizsgálata 2024-ben lett volna esedékes, az Európai Bizottság tavaly júliusi, még az Orbán-kormánynak küldött felszólítása óta azonban sem az új program, sem a módosított intézkedések nem érkeztek meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarország korábban az ammónia és a finom szálló por kibocsátásánál sem teljesítette a vállalásait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×