A Balatonnál 1200 hektárt borít nád. Ennek a felét nem szabad learatni, mert védelem alá helyezte a nemzeti park. A másik részét háromévenként vágják ki. Erre részben a víz minőségének megőrzése miatt, részben pedig üzleti okból van szükség.

A rossz minőségű nád learatására korábban évente 10-12 millió forint állami támogatás jutott, az elmúlt két évben azonban a távirati iroda információja szerint egy forintot sem kapott erre a célra a Balatoni Vízügyi Kirendeltség. (A ReggelInfo megkereste Pécseli Pétert, a kirendeltség vezetőjét, ő azonban a minisztérium írásos engedélye nélkül nem nyilatkozhat, annak megszerzésére pedig adásunkig nem volt remény.)

Néha a jó minőségű nád is a tóban marad. Így történt ez tavaly, amikor a jég ugyan elég vastag volt, az importált nád viszont olcsó, ezért nem érte meg kitermelni a hazait. Idén azonban jó szezont zárnak a nádaratók. Három vállalkozás összesen 80 hektár betakarítására kötött szerződést. Az egyik vezetője, Hűse László azt mondta a ReggelInfonak: a fagy kicsit későn, de még épp jókor jött.

"December közepétől megkaptuk az aratási engedélyt, és neki is tudtunk állni a munkának. A szárazabb területeken kezdtünk aratni, majd jött a hideg, és 2-3 nap szünet után rá is lehetett menni a mélyebb részre, a gépeknek 20 centiméteres jég már elég. Mindent ki tudtunk aratni, amit szerettünk volna" - mondta Hűse László,

A balatoni nádaratók további húsz hektáron civil szervezetek, önkormányzatok és egyesületek számára végzik el a betakarítást. Ezek közül több az engedély február végéig történő meghosszabbítását kérte, arra hivatkozva, hogy a jég csak a legutolsó pillanatban lett elég vastag a munkához.