Tipikusan menekülnek az adós cégek a hitelezőik elől úgy, hogy másik cégbírósághoz tartozó területre teszik át a székhelyüket. A csődtörvény kiegészítése szerint a székhelyváltozást követő 180 napon belül is csak az eredeti székhely szerinti bíróságon kezdeményezhető csőd-, illetve felszámolási eljárás az ilyen cég ellen.

Szintén új szabály az, hogy az Országos Bírói Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen el nem bírált csőd-, illetve felszámolási kérelmekről. Ezekről a bíróságok - szintén elektronikusan - szolgáltatnak adatokat.

A reorganizációt helyezi előtérbe az a szabály, amely a csőd- illetve felszámolási eljárás ütközését oldja fel. Amennyiben felszámolás indult egy cég ellen, de a fizetésképtelenségét a bíróság nem állapította még meg, akkor a közben érkezett csődeljárási kérelem "megakasztja" a felszámolást. Ha a bíróság elrendeli a csődeljárást, akkor a felszámolás megszűnik. Ha viszont a csődeljárást elutasítja a bíróság, akkor a felszámolás folytatóik.

A hitelezőket védi az új szabály, amely a vitatott követelések utáni tartalékolást írja elő. Ezek után akkora tartalékot kell képezni, mint ha a követelés nem lenne vitatott.

A vagyonfelügyelő díja csökken a módosított törvényben. Például ha a mérleg szerinti eszközök értéke nem éri el a 100 millió forintot, akkor az eddigi 2 százalék, de legalább 500 ezer forint helyett 2 százalék, de legalább 250 ezer forint a díj. Egyezség esetén továbbra is többlet díj illeti meg a vagyonfelügyelőt, de az nem az alapdíj 25 százaléka, és legalább 500 ezer forint, hanem csak 15 százaléka, legalább 300 ezer forint.

Az egyezségi tárgyaláson való részvételre ösztönzi a hitelezőket az új előírás, amely kimondja: amennyiben sem a hitelező, sem annak képviselője nem jelenik meg, akkor őt a nemmel szavazók közé kell számítani.

A módosítás tiltja, hogy a felszámoló a saját cége, illetve a felszámolás alatt álló cég tulajdonosi, vezetői körébe tartozó személyek közeli hozzátartozóját vonja be a munkájába.

Szintén új előírás: a felszámoló a feladatainak teljesítése érdekében az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a felszámoló felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni.

A lízingelt eszközökre is szabály született: a lízingszerződés felmondása esetén - a lízingtárgy visszaadásakor - a lízingbe adóval el kell számolni. A pénzügyi lízing szerződés felmondása esetén a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy visszaadáskori piaci értéke beszámításra kerül az adós cég által még nem törlesztett tőkébe- és kamatba.

Új paragrafusok kerültek a csődtörvénybe az elektronikus árverésről. Így például az elektronikus árverésen közjegyzőt nem kell igénybe venni. Ha az elektronikus árverésen több, közel azonos értékű (a vételártól legfeljebb 10 százalékkal eltérő) érvényes ajánlat érkezik, a felszámolóbiztos ezek között egy újabb licitálást hirdet. Az addig megtett ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb összegű ajánlatot lehet tenni, az árverés lezárásáig.

Az új szabályokat a januártól kezdeményezett csőd-, és felszámolási eljárásokra kell alkalmazni.

A csődtörvény módosításába került be több, így például az illeték-, és a gazdasági társasági törvény módosítása is. Az előbbi megemeli az egyszerű cégeljárás illetékét. Az eddigi, általánosan alkalmazandó 15 ezer forint csak az egyéni cégre vonatkozik a jövőben. A jogi személyiség nélküli társaság - például bt - eljárási illetéke 25 ezer, míg a zrt-é 50 ezer forint lesz.

A cégtörvény módosítása - egyebek mellett - szigorítja a cégeket bedöntő vezetők öt évre való kizárását a cégvezetők köréből.