A szakmai szervezet közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a népegészségügyi termékdíj - "amit már alig egy hónappal a hatálybalépést követően drasztikusan emelnek és terjesztenek ki újabb élelmiszerekre" - csak látszólag hoz többlet bevételt a magyar költségvetésnek, valójában egy drámai gazdasági helyzetben tovább mélyíti az ágazat válságát, munkahelyeket és adóbevételeket veszélyeztet.

Az ÉFOSZ szerint a szeptember óta hatályos "élelmiszeripari különadó káros mellékhatásai" a következők lehetnek: a fogyasztói árak várható 10-40 százalékos emelkedése; a forgalom átlag 20 százalékos visszaesése az áremelkedés hatására; továbbá a gyártók becslése szerint akár 1000 fő kerülhet utcára az érintett élelmiszeripari ágazatokban és magyar kisvállalkozások sora mehet csődbe.

A fentiek mellett az élelmiszer ágazatot természetesen a jövőre életbe lépő 2 százalékos általános forgalmi adóemelés is sújtja, amely az élelmiszerek döntő többségét drágítja. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, a kötelező munkáltatói bérkompenzációra, a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó tervek is aggasztóak a magyar élelmiszeripart tekintve.

Az ÉFOSZ számára elfogadhatatlan, hogy a még termelni képes, adót fizető élelmiszer-előállítóktól várja a kormány a költségvetésben támadt lyukak befoltozását.

Az ÉFOSZ megemlíti azt is: a magyar fogyasztó döntően mennyiség-orientált és rendkívül ár-érzékeny. Jövedelmének csaknem 30 százalékát költi élelmiszerre, a 10 százalék körüli európai átlaggal szemben. Így súlyosan érinti az árak további növelése.

A szakmai szervezet közleménye emlékeztet: Orbán Viktor miniszterelnök az idei OMÉK megnyitóján tartott beszédében a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart emelte ki, mint fontos kitörési lehetőséget a magyar nemzetgazdaság számára. Külön hangsúlyozta a feldolgozóipar megtartásának fontosságát is.