A Start előtt a népszámlálás című sajtótájékoztatón a szóvivő kiemelte: titoktartási kötelezettségről szóló szerződést íratnak alá az előkészületek során a mintegy 50 ezer közreműködővel. Az adatvédelmi biztos hivatalával együttműködési megállapodást kötöttek, az intézménnyel a program elejétől a kérdőívek megsemmisítéséig állandó kapcsolatban lesznek, továbbá fizikai értelemben is biztosítják az iratok védelmét - tette hozzá.

Utalt arra, hogy a számlálóbiztosokat "számtalan norma és kötelezettség köti". Számlálóbiztos-igazolvánnyal kötelesek bejelentkezni, személyi igazolványukat is fel kell mutatniuk kérésre, széljegyzeteket nem írhatnak a kérdőívekre, és nem módosíthatják a válaszokat a kérdőíven - sorolta.

Virágh Eszter rámutatott: a szenzitív - az anyanyelvre, vallási, nemzetiségi hovatartozásra, fogyatékosságra és egészségi állapotra vonatkozó - kérdések megválaszolása önkéntes alapon történik.

Megemlítette, hogy mintegy 500 oktatót készítettek fel a számlálóbiztosok képzésére, nemcsak a népszámlálással kapcsolatos tudnivalókat, hanem oktatói készségeket is el kellett sajátítaniuk. Egységes tanterv alapján, mintegy ezer helyszínen hallgatnak majd a számlálóbiztosok kérdezéstechnikai és kommunikációs tudnivalókat - hangsúlyozta.

A szóvivő elmondta: a népszámlálás során megnyitják a könyvtárak internetes termeiket az adatszolgáltatáshoz a Magyar Könyvtárosok Egyesületével és az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött együttműködési megállapodás értelmében.

Kitért arra, hogy civil partnerprogramot is létrehoztak annak érdekében, hogy a civil szervezetek segítsék munkájukat, leginkább a szenzitív kérdések esetében kívánják a válaszadási kedvet növelni. Ennek értelmében például romaszervezetek aktivistái hívják fel a népszámlálás fontosságára a figyelmet - tette hozzá.

Kátainé Csincsák Éva, a KSH főosztályvezető-helyettese elmondta: mindenkiről gyűjtenek adatokat, aki "Magyarországon életvitelszerűen él". A külföldiek közül azoknak kell válaszolniuk a kérdésekre, akik legalább három hónapja élnek az országban. Azokat a magyar állampolgárokat is megkeresik, akik átmenetileg, nem régebben, mint 12 hónapja - egyebek mellett tanulás vagy munka céljából - külföldön tartózkodnak.

Elmondása szerint nem kell kitölteniük kérdőívet azoknak, akik átmenetileg tartózkodnak egy adott címen, és azokról sem kell nyilatkozni, akik még nem születtek meg október 1-jén (tehát ha valahol október 20-án vesznek fel adatokat, és ott a háztartásban október 1. után világra jött újszülött él, ő nem szerepel majd a nyilvántartásban).

A tartósan, legalább 12 hónapja külföldön élőkről és azokról sem kell kitölteni kérdőívet, akik nem élnek ott életvitelszerűen, ahova be vannak oda jelentve - tette hozzá a főosztályvezető-helyettes.

Arról is beszélt, hogy az internetes kérdőívet magyar és angol nyelven is ki lehet majd tölteni. A kitöltés után az adatközlő egy elektronikus tértivevényt kap, ezt el lehet menteni számítógépre, kinyomtatható, és igazolni lehet vele, hogy kötelezettségüknek az adott címen már eleget tettek.

Mint mondta, mintegy 4,4 millió lakásba juttatják el a papíralapú kérdőíveket. Ezekben a lakásra és személyi adatokra vonatkozó kérdéssor is szerepel. Az internetes adatközlési rendszerbe a lakáskérdőíven szereplő internetes azonosító kóddal lehet belépni. Az internetes adatszolgáltatás lehetőségével október 16. éjfélig lehet élni.

Az elektronikus úton történő kitöltés után ellenőrzést is lehet kérni, amelynek során a rendszer megmutatja a hibát, és az adott kérdéshez visszavezet, hogy a hibát korrigálni lehessen. A személyi kérdőíven - szemben a lakáskérdőívvel - szabadszöveges mezők is vannak, azaz ezeknél a rubrikáknál mindenkinek saját magának kell beírnia például a végzettségét - hívta fel a figyelmet a KSH főosztályvezető-helyettese.