Az LB büntetőkollégiuma már a törvény elfogadása előtti napokban, június végén kiadott 32 oldalas véleményében jelezte, hogy álláspontja szerint több ponton alkotmányellenes a törvényjavaslat. A főbíró augusztus 4-i keltezésű alkotmánybírósági beadványa számos elemében egybehangzó az LB büntetőbíráinak véleményével.

Baka soron kívüli eljárást kért a törvénymódosítások alkotmányellenességének utólagos megállapítását és nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményező 20 oldalas indítványában az Ab-tól.

A főbíró - arra az esetre, ha az Ab nem a jelenleg hatályos alkotmány alapján járna majd el - leszögezte azt is: a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény is tartalmazza mindazokat a jogokat és követelményeket, amelyeknek a megsértésére hivatkozott indítványában.

Ütközik

Baka - aki magyar főbíróvá választása előtt 17 évig a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és egyik vezetője volt - indítványában nem csupán alkotmányellenesnek, hanem számos ponton az 1950. évi római emberi jogi egyezménybe ütközőnek is tartja a büntetőeljárási törvény módosításait. A főbíró érvelését számos esetben a strasbourgi emberi jogi bíróság esetjogával is alátámasztotta.

Az indítvány első helyen említi azt a büntetőeljárási rendelkezést, amely szerint "kiemelt ügyekben az a bíróság is illetékes, ahol az ügyész - a legfőbb ügyész döntése alapján - az eljárás ésszerű időn belül való, illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett vádat emel". A főbíró szerint ez olyan módon korlátozza a törvény által létrehozott bírósághoz való jogot és a "fegyveregyenlőség" elvét, ami egy demokratikus jogállamban nem minősíthető sem szükségesnek, sem arányosnak.

Baka indítványában kitért arra, hogy a "törvény által felállított" bíróságnak olyan bíróságnak kell lennie, amelynek a hatáskörére, illetékességére, összetételére és eljárására vonatkozó alapvető szabályokat is a törvényhozó hatalom által lefektetett jogszabály rendezi a jogbiztonság és a kiszámíthatóság érdekében előzetesen és absztrakt módon. A kifogásolt rendelkezés szerint azonban a legfőbb ügyész - törvényhozó hatalom által alkotott jogszabálynak nem minősülő - döntése és az eljáró ügyész ennek megfelelő vádemelése is megalapozhatja bármely elsőfokú bíróság illetékességét.

A főbíró szerint "a fegyverek egyenlőségének" és a tisztességes eljárásnak az elve "megköveteli, hogy a védelem a váddal összevethető súlyú jogosítványokkal rendelkezzen", a kifogásolt rendelkezés azonban egy független és pártatlan intézmény helyett az eljárás egyik résztvevőjének, az ügyésznek adja az ügyet eldöntő bíróság kiválasztásának jogát, ami kis létszámú bíróságnál adott esetben még az eljáró bírák ügyész általi megválasztását is okozhatja. Mindez a vádlottat az ügyészhez képest súlyosan hátrányos helyzetbe hozhatja, akár a kiválasztott bíróság földrajzi elhelyezkedéséből, akár egyéb szempontból.

Baka szerint alkotmányellenes az is, hogy kiemelt jelentőségű ügyekben az őrizet időtartamának felső határa 120 órára emelkedik. A főbíró emlékeztetett a strasbourgi bíróság következetes gyakorlatára, amely szerint a római egyezménybe ütköző az a szabályozás, amely lehetővé teszi a négy napot - 96 órát - meghaladó időtartamú őrizetbe vételt.

A védelem joga

Baka kifogásolta azt a rendelkezést is, amely szerint kiemelt jelentőségű ügyekben az ügyész intézkedésére a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 48 órájában megtiltható. A törvény tartalmazza ugyan azt is, hogy ha a kihallgatásra az őrizet első 48 óráján belül kerül sor, a védő a kihallgatáson akkor is részt vehet, ha az ügyész a terhelt és a védő érintkezését megtiltotta. A főbíró szerint azonban mindez ellentétes azzal az alkotmányos rendelkezéssel, mely kimondja, hogy "a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga".

A főbíró szerint alkotmányellenes az a passzus is, amely szerint kiemelt jelentőségű ügyekben a fogva lévő gyanúsítottat nem az általános szabályok szerinti 24, hanem 72 órán belül kell kihallgatni, továbbá, hogy szűkült az egyes nyomozati határozatok elleni panaszjog, valamint, hogy bizonyos esetekben mellőzhetővé vált a tanú egyes személyi adatainak zárt kezelése.

Baka alkotmányellenesnek tartja azt a módosítást is, amely a nyomozási bírót nyomozástaktikai szempontok érvényre juttatására kötelezi. A nyomozástaktikai szempontok figyelembe vétele és érvényesítése ugyanis kizárólag a vád képviselőjének feladatkörébe tartozik. Ha pedig az eljárási feladatkörök nincsenek egymástól szigorúan elválasztva, a pártatlan bírósághoz való jog is sérelmet szenved. Ahogy tehát nem kötelezhető a terhelt és védője arra, hogy a nyomozás sikere érdekében közreműködjön, ugyanúgy az ítélkező funkciót gyakorló bíróság - és a bírósági hatáskörbe tartozó feladatokat ellátó nyomozási bíró - sem működhet közre a nyomozásban.

A főbíró indítványában kitért arra is, hogy sérti a jogbiztonságot és ellentétes a jogállamisággal, hogy a törvényalkotó egyáltalán nem biztosított felkészülési időt a jogszabály alkalmazására.

A parlament alkotmányügyi bizottsága által az Országgyűléshez június 14-én beterjesztett és július 4-én megszavazott törvény a Magyar Közlönyben történt kihirdetését követő napon, július 13-án lépett hatályba, és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés.