A vizsgált önkormányzatok fele nem rendelkezik védekezési tervvel, a meglévő tervek fele pedig alkalmatlan - ismertette az ellenőrzés egyik eredményét az Állami Számvevőszék elnöke. A helyhatóságok túl sok katasztrófavédelmi feladatot kapnak, amelyek elvégzéséhez nincs szakemberük, pénzük és eszközük; a polgármesterek egyéni rátermettségük alapján intézkednek, de például sokszor nem tartatják be az építési tilalmakat - tette hozzá Domokos László.

A vizsgálat megállapította, hogy a különleges helyzetek hazai szabályozása nem illeszkedik a NATO és az Európai Unió rendszerébe; a katasztrófa-elhárítás fogalma például, nem tartalmazza a belvíz elleni védekezést.

Kifogásolja az Állami Számvevőszék azt is, hogy egyre kevesebb pénz jut a katasztrófák megelőzésére és kezelésére, valamint a helyreállításra. Ez akkor is probléma, ha az ország sikeresen pályázik az Európai Unió szolidaritási alapjának támogatásaira.

Fájó hátrányunk az öngondoskodás hiánya, és nincsenek meg a technikai, anyagi feltételek az önkéntesek és a segélyezésben dolgozók szervezettebb bevonására. Emiatt, ha baj történik, néha senki sem intézkedik, néha pedig annyian tolonganak ott, hogy egymást akadályozzák - mutatott rá Domokos László.

Erőssége viszont a rendszernek, hogy a magyarországi katasztrófák köre és az általuk jelentett kockázat viszonylag jól meghatározható, a vízügynél, a katasztrófavédelemnél és az egyéb állami, illetve karitatív szervezeteknél pedig jó szakemberek dolgoznak - olvasható a jelentésben.

Az Állami Számvevőszék egyebek mellett javaslatot tett a települések veszélyeztetettségi besorolásának felülvizsgálatára is. Az ÁSZ üdvözölte, hogy a tavalyi ellenőrzés óta módosult egy szabály és az önkormányzatok most már előleget vehetnek fel katasztrófavédelmi feladataik elvégzésére.