A parlament 248 igen szavazattal, 75 ellenében (a kormánypártok, valamint az LMP-s és a független képviselők támogatásával, az MSZP és a Jobbik ellenszavazata mellett) fogadta el az emberi jogi bizottság javaslatát, amely szerint polgárőrszervezet csak az alapító okiratban székhelyeként feltüntetett területen láthatja el a tevékenységét, azaz tagjai csak az adott település bel- és külterületein végezhetnek feladatokat. Ez alól akkor lehet kivétel, ha a rendőrséggel vagy más állami, önkormányzati rendvédelmi, közbiztonsági szervezettel erről írásban megállapodtak.

Rögzítették a polgárőrségről szóló törvényben, hogy a polgárőrség csak a rendőrséggel kötött írásbeli megállapodás alapján végezheti tevékenységét, valamint hogy együttműködési kötelezettség terheli a rendvédelem többi állami és önkormányzati szereplőjével.

Polgárőr ezután csak nagykorú, büntetlen előéletű ember lehet, tevékenysége során pedig nem hordhat olyan ruházatot, amelynek a viselése jogszabályba ütközik.

Módosult a szabálysértési törvény is: elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a polgárőr, ha feladatait a polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével látja el. A szabálysértési eljárás bírósági hatáskörbe tartozik.

Kiegészült a törvény továbbá a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabályozásával. Így aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szintén elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az emberi jogi bizottság ezt azzal indokolta: jogállam nem engedheti meg, hogy a közbiztonság fenntartását civil szerveződések törvényi felhatalmazás hiányában, állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve végezzék.

Két héttel ezelőtt a Ház hasonló szellemben módosította a büntető törvénykönyvet. Az akkor elfogadott indítvány szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Emellett kiegészült a Btk. a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal, amely egyebek mellett rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A mostani változtatás eredményeképpen a polgárőrségről szóló törvénybe az is bekerült, hogy a polgárőrök védőszentje Szent László.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A parlament arról is döntött, hogy a jogszabály sürgős kihirdetésére kéri a köztársasági elnököt.