Hétfőn szavaz az új alkotmányról a parlament; a kormánypártok javaslatának elfogadásához a képviselők kétharmadának igen szavazatára lesz szükség. Az MSZP és az LMP várhatóan nem vesz részt a határozathozatalon, a Jobbik pedig korábban közölte, hogy nem szavazza meg az előterjesztést. A Magyarország alaptörvénye című tervezetben nem szerepel a gyermekek utáni szavazati jog és a vármegye elnevezés, a bírák szolgálati jogviszonya pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. Ha a képviselők elfogadják az új alkotmány szövegét, akkor az államfő várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn írhatja alá a dokumentumot. Mesterházy Attila az MSZP elnöke honlapján megjelent írásában úgy vélte: a Fidesz-KDNP pártszövetség a köztársaságot készül szétrombolni az alkotmány holnapra tervezett elfogadásával. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint az erőltetett alkotmányozással nem új időszámítás, hanem visszaszámlálás kezdődött el Magyarországon.

Az élet és egymás tiszteletének fontosságára hívta fel a figyelmet a holokauszt magyarországi áldozatainak budapesti megemlékezésén a főpolgármester. Tarlós István az Élet Menetének elindulása előtt a Klauzál téren arról beszélt: a fáklyás felvonulás minden népirtás, így az 1944-ben történtek ellen is tiltakozik. Az Élet Menete Alapítvány kilencedik magyarországi felvonulása a Parlament előtti Kossuth térhez vezetett. A menetben több ezren, köztük politikusok és közéleti személyiségek is részt vettek. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke - kivetítőkön látható - videóüzenetében az emberi méltóság tiszteletben tartásának fontosságáról beszélt A felvonulás végén Élet Menete Emlékplaketteket adtak át a Világ Igazai elismerés kitüntetettjeinek. Nem sokkal korábban közös gyertyagyújtással emlékezett a holokauszt magyarországi áldozataira a Terror Háza Múzeum előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója.

A koncentrációs táborok felszabadításának 66. évfordulójáról emlékeztek meg több németországi helyszínen. A ravensbrücki, a sachsenhauseni és buchenwaldi eseményekre több száz túlélő érkezett a többi között a kelet-európai országokból, az Egyesült Államokból, Izraelből és Oroszországból. A központi megemlékezéseken részt vettek a német kormány és a tartományok képviselői.

A vonatjáratok törlésével akadályozták meg a francia hatóságok, hogy az Olaszországból érkező tunéziai menekülteket szállító szerelvény az országba érkezzen. A vonaton utazó aktivisták a francia bevándorlási politika ellen szerettek volna tiltakozni. Franco Frattini olasz külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte az érintett dél-franciaországi járatok leállítását.

Több mint 60 ezren látogattak el az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. Az év könyvkiadója idén is a Magvető Kiadó lett. Zentai Péter László, a rendezvényt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója a szakma és a közönség szempontjából is sikeresnek nevezte a seregszemlét, és úgy vélte: rendkívül pozitív üzenete volt az európai uniós díszvendégségnek.

Éles kézigránátot találtak a zuglói Kassai téri templom hátsó bejáratánál; a környéket rövid időre lezárták. Néhány közeli lakást kellett kiüríteni, és lezárták a Kacsóh Pongrác úti felüljárót is. A tűzszerészek kora délután hatástalanították a gránátot, így a lakók visszatérhettek otthonaikba. Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere az eset után azonnali intézkedéseket, így például fokozott közterületi jelenlétet és járőrözést ígért.