Úgy tűnik, sikerült megoldást találni az euróválságra, de kérdés, hogy meddig és mekkora az adófizetők politikai tűréshatára - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Oplatka András, aki hozzátette: főleg az északi államoknak és Németországnak kell a megoldások oroszlánrészét vállalnia.

A kezdetektől fogva nagy kérdés, hogy a közös pénzt hogyan lehet fenntartani közös gazdaságpolitika nélkül. Az euró mint politikai demonstráció jött létre - hangsúlyozta az egyetemi tanár, aki szerint egyelőre úgy tűnik, a német adófizetők vállalják a terheket, de nem tudni, meddig.

Emlékeztetett arra, hogy az egyik elképzelés szerint bizonyos országokat ki kell hagyni a pénzügyi unióból, mert nem képesek a lépést tartani.

Rövid távra elhárultak a veszélyek, közép távon azonban a pesszimizmus nem alaptalan - mondta a Neue Zürcher Zeitung volt főmunkatársa.

Oplatka András úgy látja, hogy a közép-kelet-európai térség az unión belül a közeljövőben nem alkot majd egységes tömböt, az összefogást illetően az utóbbi két-három évtized nem hozott biztató példákat.

A nyolcvanas évek közepén-végén volt a legnépszerűbb a közép-kelet-európai összefogás gondolata. Elsősorban a Nyugaton élő közép-kelet-európai emigránsok hangoztatták, hogy a szovjet világ után össze kell tartania a térség országainak, mert azok nem a szocialista közösséghez, hanem a Nyugathoz kapcsolódnak a maguk közép-európai módján. Hogyan lehet azt kikerülni, hogy egymással marakodjunk a szovjet világból való kikerülés után - ezt a kérdést is feszegették, emelte ki a történész.

Az összetartás gondolata 89-90-ig nagyon erős maradt, majd amikor a térségbeli államok visszaszerezték a függetlenségüket, arról volt szó, hogy ki jut be elsőként az Európai Unióba, lehetőleg a másik kárára - fűzte hozzá Oplatka András.

A teljes beszélgetést meghallgathatja, ha ide kattint.