Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Kell-e félni az elmúlt napok magyarországi földrengéssorozata miatt?

Magyarországon nem jellemzőek a nagyobb földrengések, az elmúlt napok miskolci és sellyei eseményei nem számítanak kirívó esetnek - mondta Bus Zoltán szeizmológus az MTI érdeklődésére csütörtökön.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Földrengésjelző Obszervatóriumának tudományos munkatársa rámutatott arra, hogy az ilyen erősségű földmozgások nem számítanak ritkaságnak az országban: minden évben van néhány ilyen, a Richter-skála szerint 2-es, 3-as erősségű földrengés, amelyet a lakosság is érzékelhet.

Bár "nem túl gyakori, hogy hat, érezhető földrengés öt napon belül forduljon elő", de nem is kirívó eset, nem lehet olyan következtetéseket levonni, hogy ezzel megnőtt volna Magyarország veszélyeztetettsége - hangsúlyozta.

Kiemelte: ezekkel a földmozgásokkal együtt ebben az évben eddig Magyarországon kilenc érezhető földrengés volt, ez a szám nem számít szokatlanul nagynak.

Bus Zoltán közlése szerint a Miskolc környékén tapasztalt múlt heti, valamint a keddi és a csütörtöki rengéseknek nincs különösebb okuk, bár ezen a területen nem ritka jelenség a földmozgás. "Nem ez Magyarország leginkább földrengésveszélyes része", de időről időre előfordulnak rengések errefelé - jegyezte meg.

A kisebb, 2-es, 3-as erősségű földmozgások összefüggnek egymással, nem jósolható meg azonban, hogy követi-e őket újabb rengés a közeljövőben - mondta az MTA kutatója. Hozzátette: nem lehet kizárni, hogy lesznek további földmozgások.

A Miskolc környéki és a Baranya megyei sellyei földrengések között nincsen semmilyen összefüggés, véletlen, hogy az ország két részén is hasonló esetek voltak néhány napon belül - tette hozzá Bus Zoltán.

Mint mondta, Sellyén háromszor rengett a föld egy nap alatt, a legnagyobb, 3,5-es magnitúdójú földmozgásnak pedig két előrengése volt aznap reggel. De még ez sem számít nagyobb, aggodalomra okot adó rengésnek - fűzte hozzá a szeizmológus. Sellye közel van Horvátországhoz, és ott sokkal inkább jellemzőek a földmozgások, mint Magyarországon - jegyezte meg.

Miskolctól néhány kilométerre délre augusztus 14-én és 17-én is észleltek földrengést, az előbbi erőssége a Richter-skála szerint 2,5-es volt, az utóbbi pedig 2,1-es erősségű volt, míg a Baranya megyei Sellyén augusztus 17-én 3,5-es magnitúdójú rengés volt a településen.

Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, mintegy évi száz rezgést mérnek a műszerek, ezek körülbelül tizedét lehet érezni. Leggyakrabban Kecskemét környékén, a Móri-árokban, a Jászságban és a Balaton északi felén mozdul meg a föld.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×