A Magyar Nemzet szerint a feljelentésben az áll, hogy a Tesco-nál a számítógépes programban kikapcsolták a rendkívüli munkavégzés esetén kifizetendő bérszámfejtést, így tavaly szeptember és idén május között 18 ezer dolgozónak összesen nagyjából 365 millió forintot nem fizettek ki. A Tesco szóvivője azt mondta, hogy a rendszer adminisztrációs hibája miatt nem utalták át a munkatársaknak a pluszpénzt. A Pest Megyei Főügyészség hamarosan dönthet a nyomozás elrendeléséről az ügyben.

A Népszabadság arról ír, hogy a napokban több osztályvezetőnek is távoznia kellett az APEH-től, és az elnökhelyettesek között is várhatók változások. A cikk szerint a bizonytalanság nem könnyíti meg a munkát, pedig azt most különös figyelem övezi, hiszen a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap előtt is bizonyítania kell, hogy képes lesz beszedni a legfeljebb 3,8 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges adót.

Az Index azt közölte, hogy nem kaptak semmit abból az adományból a szalonnai romák, amit a Jobbik helyi szervezete gyűjtött és osztott szét a falusiak között. A Társaság a Szabadságjogokért munkatársai szerint ezzel a párt megsértette az egyenlő bánásmód elvét, így az akció jogsértőnek minősül. A párt közleményében úgy fogalmaz: aktivistáik nem jogi személyek, így nem sérthették meg a törvényt. További részletek az Index.hu oldalon.

A Napi Gazdaság szerint hiánycikk Magyarországon a nemzetközi fuvarozásra alkalmas papírokkal bíró sofőr. Több fuvarozó cég a nemzetközi bővítésben látja a kiutat, miközben meglehetősen gyér a szakember-utánpótlás és a felhozatal is. A nemzetközi engedélyek megszerzése drága, és egy vagy több idegen nyelv ismerete is szükséges a nemzetközi fuvarozásban. Egyáltalán nem ritka, hogy a vállalkozások magyar helyett román, szerb vagy ukrán sofőröket alkalmaznak.

Nagyjából egymilliárd forinttal több maradhat a vendéglátósok és a szállodások zsebében, ha a parlament elfogadja a televíziókészülék-üzembentartási díj eltörléséről szóló javaslatot, amelyről a napokban szavaz a parlament - olvasható a Világgazdaságban. A készülékenként nagyjából 1800 forintos díjat gyakorlatilag az összes szállodatípusban fizetni kellett, akkor is, ha vendég híján nem is használták a készülékeket. Ez akár évi kétmillió forintjába is kerülhetett egy-egy vállalkozásnak - áll a cikkben.