Az Országgyűlés múlt szerdán 344 igen, három nem szavazat és öt tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. A törvény augusztus 20-án lép hatályba, de csak január 1-jétől kell alkalmazni. A jogszabályra válaszul Szlovákiában is módosították az állampolgársági törvényt. A változtatás lényege, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. A jogszabályt szintén ma írta alá Ivan Gasparovic szlovák államfő.

A Nemzeti Összetartozás Napja lesz június 4.

A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját. A törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alatt élő magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.

Nőtt az árvíz-védelmi költségkeret

Jelentősen növelte az árvíz elleni védekezésre és a segítségre szoruló családok támogatására fordítható összeget a kormány. Nagy Anna kormányszóvivő a kabinet üléséről beszámolva bejelentette: az eddigi 800 millió forintos forrást másfél milliárd forintra emelték.

Elsőfokú árvízvédelmi készültség a Tiszán

Elrendelték az elsőfokú készültséget a Tiszán Szegednél, miután a folyó vízállása meghaladta a 650 centimétert. Andó Mihály, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság központi védelemvezető helyettese elmondta: a hét második felében számítanak a tetőzésre. A Tisza középső szakaszán Tokaj és Csongrád között még mindig árad a folyó, és továbbra is harmadfokú a védekezés. A csapadék hatására kisebb árhullám indult el a Dunán is, így a magyar-szlovák egyezménynek megfelelően a Szigetközben megkezdődött a vízpótláskor használt területek elárasztása. Országszerte már csaknem 1730 kilométeren van érvényben árvízvédelmi készültség. A sok csapadék miatt elöntés fenyegethet több dél-balatoni településrészt. A tó vízállása már most magas, a következő napokban pedig újabb 6-8 centiméternyi csapadék hullhat a térségben.

Nem változott az alapkamat

Nem változtatott az 5,25 százalékos alapkamaton a monetáris tanács. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A testület legutóbb az április 26-i ülésen mérsékelte 25 bázisponttal a kamatot; akkor alakult ki a mostani, történelmi mélypont. Közben a Magyar Nemzeti Bank közölte: az idei 0,9 után jövőre 3,2, 2012-ben pedig már 3,9 százalékos GDP-növekedésre számít. A jegybank legfrissebb inflációs jelentésében azt írta: a pénzromlás mértéke az idei 4,9-ről jövőre 3, 2012-re pedig 2,9 százalékra csökken. Simor András, az MNB elnöke arról is beszélt, hogy erre az évre 4,3-4,5 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt prognosztizálnak, jövőre 3,9 százalékra, 2012-ben pedig 2,9 százalékra csökkenhet a deficit.

GKI: idén már növekedhet a gazdaság

Stagnálásról egy százalékos növekedésre változtatta idei gazdasági előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt. Karsai Gábor, a cég vezérigazgató-helyettese az InfoRádióban elmondta: az Erste Bank együttműködésével készült legfrissebb prognózisuk szerint az export, illetve a külső kereslet hajtja a magyar gazdaságot.

Lemondott a német államfő

Azonnali hatállyal lemondott tisztségéről a német államfő. Horst Köhler a váratlan döntést egy Afganisztánnal összefüggő, vitatott nyilatkozattal indokolta. Az államfő a múlt héten részben Németország gazdasági érdekeivel indokolta, hogy a Bundeswehr részt vesz külföldi katonai missziókban. Állásfoglalását az ellenzék élesen bírálta. Horst Köhler később azt mondta, hogy rosszul értelmezték szavait, kijelentései nem az afganisztáni német szerepvállalásra vonatkoztak. A 67 éves politikus lemondása után átmenetileg a parlament felsőházának elnöke, a szociáldemokrata Jens Böhrnsen látja el az elnöki teendőket Németországban.

Összeült az ENSZ BT a gázai incidens miatt

Számos nyugati ország fejezte ki megdöbbenését a Gázai-övezetbe tartó nemzetközi segélyflottilla elleni izraeli fellépés miatt, az Egyesült Államok közölte: megvizsgálja az összecsapás körülményeit. A történtek miatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését is. Az akcióban egyes hírek szerint 9, más források alapján 19 ember vesztette életét, csaknem 40-en megsebesültek. Izraeli tájékoztatás szerint a haditengerészet azután nyitott tüzet a flottilla török zászlóshajójára, hogy arról lövéseket adtak le katonáikra, amikor ellenőrzésük alá akarták vonni a hajót. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő azzal vádolta meg Izraelt, hogy állami szintre emelte a terrorizmust, Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke pedig tömeggyilkosságnak minősítette a történteket, és háromnapos nemzeti gyászt rendelt el a palesztin területeken.