A területi listák bejelentésének határideje 16 órakor járt le az áprilisi országgyűlési választásra. A határidő jogvesztő, amelyik listát nem jelentették be az illetékes választási bizottságnál, arra a pártra az adott megyében nem lehet majd szavazni.

Az országban húsz területi választókerület van (a 19 megye és a főváros), ezekben listát csak pártok állíthatnak. Listaállításra az a párt jogosult, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.

Minden területi választókerületben van nyilvántartásba vett listája az MSZP-nek és a Fidesz-KDNP-nek. A 16 órás adatok szerint a Jobbiknak 18 listáját vette már nyilvántartásba az illetékes választási bizottság. Az MDF-nek nyolc, a Lehet Más a Politikának (LMP) 5, a Magyar Kommunista Munkáspártnak (Munkáspárt) 3, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak (MSZDP) pedig egyelőre egy megyei listája van.

A legtöbb pártlista - összesen hat - közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehet választani a jelenlegi adatok szerint, de öt listát vettek már nyilvántartásba Baranya, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Tolna megyében, négyet-négyet pedig Békés, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Szabolcs megyében. Egyelőre két párt tudott területi listát állítani Budapesten.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői ülésén nyilvántartásba vette a Fidesz-KDNP közös országos listáját az áprilisi országgyűlési választásra: a listát Orbán Viktor, a párt elnöke vezeti.

A területi lista állításának azért van jelentősége, mert ha egy párt nem tudott az adott megyében területi listát állítani, akkor nem szerepelhet a pártlistás szavazólapon, és így nem juthat fontos szavazatokhoz, amelyek révén át tudná lépni a parlamentbe jutási ötszázalékos küszöböt, és így nem részesedhet az országos listás kompenzációs mandátumokból sem.

Az a párt, amelyik képes volt hét területi listát állítani, jogosult az országos lista állítására és így részesedhet a kompenzációs mandátumokból.

A területi listákon háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. A pártok a listán szereplő jelöltek sorrendjét maguk állapítják meg, általában úgy, hogy az élen "húzóemberek, olyan ismert személyek legyenek, akik minél több szavazatot "hozhatnak" a listára.

Az országgyűlési képviselők választásánál alkalmazott területi lista úgynevezett zárt lista, azaz a választópolgár nem változtathatja meg a jelöltek sorrendjét a szavazatával. A választópolgár tehát a szavazatával azt tudja befolyásolni, hogy hány mandátumot szerezzen a párt, de abba nem tud beleszólni, hogy kikből legyenek képviselők.